A XX. század játék-klasszikusait bemutató sorozatunkban a a hatvanas évek egyik nagy, és máig népszerű kreatív játékához érkeztünk, a sokak számára ismerős, varázs-rajztáblához.

André Cassagnes francia feltaláló mechanikus rajzoló játéka, varázs-rajztáblája 1960-ban jelent meg az amarikai boltok polcain. Ez épp a háború utáni „baby boom” generáció demográfiai csúcsára esett, így nem meglepő módon tömegek számára jelentenek alapvető élményt a mai napig is a világosszürke alapon megjelenő sötétebb árnyalatú vonalak. De mi volt az újdonság a játékban? És hogyan működött?

Az üveg vagy műanyag felület hátsó fele aluminium-porral volt bevonva. Ezt egy mozgatható rajzpálca, amely belülről érintkezett vele, lekaparta, és így sötétebb vonalak jelentek meg a játékot használók szeme előtt – voltaképp az üreges kialakítású játék sötét belsejét lehet látni rajtuk keresztül. A pálcát két tekerhető gombbal lehetett irányítani. Az egyik függőleges, a másik vízszintes irányban vezeti a „ceruzát”. Ha pedig megunták a gyerekek az aktuális rajzot, elég volt jól megrázni a szerkezetet, és a por máris újra egyenletesen oszlott el az üveglapon – lehetett újra kezdeni.

Cassagnes az ötvenes évek során, Franciaországban álmodta meg a játékot, L’Ecran Magique néven. Az 1959-es nörnbergi játékkiállításon figyelt fel rá – igaz, csak második találkozásra – az amerikai Ohio Art játékgyár. A találmányt Etch-a-Sketch néven hozták forgalomba, először az 1960-as karácsonyi időszakban találkozhattak vele a vásárlók. A siker nem maradt el, részben a televíziós reklámkampánynak is köszönhetően. Franciaországban eközben Télécran néven dobták piacra a játékot.

A játék kezdetlegesnek tűnhet, de némi gyakorlással könnyen elsajáítíható előbb az átlós, majd a görbe vonalak szerkesztése, és a satírozás, színárnyalatok létrehozása is. Sokan önálló képzőművészeti területként tekintenek a vele (rajta) készített rajzokra, mint azt számtalan internetes képgaléria bizonyítja. Jeff Gaglirardi festő például 35 éven keresztül készítette saját képeit és híres festmények lenyűgöző másolatait a játékszerrel (első képünkön).

A rajztábla kapcsán meg kell említeni a kézbe fogható mágneses pálcával máködő változatát is, amelyet 1974-ben fejlesztett ki a Tyco játékgyár. Magyarországon a szocializmus évei alatt inkább ez, illetve ennek másolatai voltak ismertek. Ennek alapja, hogy ahol a pálca érintkezett a rajzfelülettel, odavonzotta a sötétebb mágneses anyagot, így az vonalként megjelent a felszínen. Egy, a felszín alatt keresztben elhúzható törlőrúddal lehet az Amerikában Magna Doodle néven ismert szerkezet rajzait eltüntetni. A mai napig találkozni vele a hazai játékboltokban is.

Az Etch-a-Sketch a digitális korban is életképesnek bizonyult. A nyolcvanas évek második felében egyszerű mátrixpontos képernyővel piacra dobták az elektromos változatot (Animator) is – ma már ez is relikviának számít a régi játékok rajongói körében.

(VIA: Forbes, Wikipedia, Jeff Gagliardi)

A múlt század legendás játékait bemutató sorozatunk korábbi írásai: 1 2 3 4 5 6