Nagy különbségek vannak abban, hogy ki mikor találja meg a számára megfelelő hivatást. Vannak akik, a kisgyerekkortól álmodott pálya mellett köteleződnek el később, és vannak olyanok is, akik még felnőtt korukban sem érzik magukat helyükön.

Az „igazi” megtalálása összefügg az identitás, a személyiség fejlettségével, ami szintén különböző ütemben formálódik mindenkinél.  Figyelembe kell venni azt is, hogy ehhez társul az, hogy a modern idők fiataljai nehezen fogadják, ha valaki parancsolni akar nekik és gyakran a segítő szándékot is félreértelmezik.

A megoldásához, az útmutatáshoz ismerni kell a gyerekek tulajdonságait és érdeklődési köreit. A tanácsok, amiket a felnőttek építőjelleggel adnak, igazodjanak ezekhez, így könnyebb lesz az elfogadás is. Másik érzékeny terület lehet az elvárások kérdésköre: ha ezek túl nagyok, akkor szorongást okoznak a diákokban, ami pedig még inkább megnehezíti a döntést.  Persze, érdemes inspirálni a gyerekeket, de nem túl korán, mert ami figyelemfelkeltésnek indult gyakran válhat görcsös tenni akarássá.

Körülbelül 10 éves kortól finoman lehet terelgetni, akár játékosan is, hiszen ez fontos kiegészítője a tanulásuknak. A társasjátékok a másokhoz való viszonyt, a magatartást fejlesztik, a szabadidős játékok pedig a saját maguk megismeréséhez adnak segítséget.

Később, már a középiskolai években fejlődik igazán az identitás, ami a pályaválasztásra és a felkészülésre is hatással van. Itt még nem feltétlenül köteleződnek el a diákok valami mellett, de a továbbtanulás szempontjából fontos értékek formálódnak ilyenkor. Fontos, hogy nincs objektíven jó pályamodell: fontos lehet az egyetemekre, főiskolákra való azonnali bejutás, de az sem ritka, hogy valaki inkább külföldre megy tapasztalatokat gyűjteni, esetleg itthon áll munkába.

Szerencsére szakemberekhez is lehet fordulni, ha nagy dilemma a pályaválasztás: akár konkrét kérdésekkel vagy önismereti céllal is várják a szakemberek az ifjú tévelygőket. Fontos a tájékozottság, érdemes minél többet megtudni egy-egy szakmáról. Ezért jó kezdeményezés, ha a középiskolák beszélgetéseket szerveznek különböző foglalkozások képviselőivel. Így megelevenedhetnek a gyakran távolinak tűnő jövőképek a gyerekek fejében – milyen is lesz majd dolgozni?

Többnyire alsó tagozatos korukra már gördülékenyen tudnak olvasni a gyerekek, idáig viszont több lépcsőt is végig kell járniuk. Vajon észreveszik a szülők, ha valahol elakadnak a gyerekek? Összegyűjtöttük milyen gyakorlatokkal lehet a kicsiket tréningezni, hogy ne legyen mumus az iskolai hangos olvasás.

Három éves korukra a gyerekek általában már utánozzák a felnőttek beszélgetéséből eltanult hangokat, ritmusokat. Reagálnak a gesztusokra és az arckifejezésekre így arra is, ha mesélünk nekik és leírjuk a különböző karaktereket. Eközben akár a könyv illusztrációit és a betűket is megfigyelhetik, ismerkedhetnek velük. Ezzel egy időben már próbálnak rajzolgatni és firkálni a kicsik, ami szintén az olvasási készség kifejlődésének a folyamatába illeszkedik. A következő időszakban, ami a háromtól négy éves korig tart, egyre inkább kezdik élvezni a különböző történeteket, és megértik a mögöttes üzeneteket is. Kísérleteznek az írás és olvasás műveletével. Ötévesen már imitálják az olvasást, egyszerű történeteket mesélnek el. De vigyázat: az iskolapadba beülve nem feltétlenül kell már tudniuk olvasni, azért érkeznek oda a gyerekek, hogy mindent alaposan, az alapoktól elsajátítsanak.

A szülők sokszor elkövetik azt a hibát, hogy a gyakorlást azonosítják a könyv fölött görnyedéssel és az állandó ismételtetéssel. Ez is hasznos, de pár apró gyakorlattal, sokkal látványosabb eredményeket lehet elérni. A legkisebbeknek, az elsős korosztálynak játékosabb megoldásokkal kell előállni.

1. Jó ötlet a hanganalízissel, a dobbantós és a tapsolós játékokkal próbálkozni: válasszanak ki két hangot. Beszéljék meg a gyerekekkel, hogy ha hallják az egyiket, akkor dobbantanak a lábukkal, míg ha a másikat hallják, tapsolnak egyet. Így megtanulják elkülöníteni a különböző betűket és a reakcióidejük is javul.

2. A gyorsolvasást is lehet gyakoroltatni, a látószög növelésével. Vetítsenek ki rövid időre pár ábrát írásvetítő segítségével, kérjék meg a gyerekeket, hogy figyeljék meg ezeket, majd emlékezetből rajzolják le az ábrákat ugyanolyan elrendezésben, ahogyan a kivetített képen látták. A gyerekeknek eleinte 10 másodpercnyi időt adjanak a megfigyelésre, de ezt később akár a felére is lecsökkenthetik.

3. A szókincsfejlesztés is fontos, ahhoz, hogy gördülékenyen menjen az olvasás. Erre való a klasszikus szógyűjtéses feladat. Kérjék meg a gyerekeket, hogy a megadott magánhangzókkal mondjanak szavakat.

4. A betűkihagyás javítására is vannak játékos módszerek. Olvastassanak a kicsikkel először némán, majd hangosan különböző szavakat, amikből hiányzik egy-egy betű. Kérjék meg őket, hogy próbálják ezeket helyesen felolvasni. Az elején talán kicsit döcögősen fog menni a művelet, de hamar ráéreznek majd az ízére.

5. Adjanak meg szószerkezeteket, olvastassák fel ezeket és végül kérjék meg a gyerekeket, hogy rajzolják le, amit olvastak. Nem feltétlenül kell komplikált mondatokra gondolni, elég két-három szóval kezdeni a játékot.

Ha ezeket a játékokat időről időre előveszik, akkor biztosan elkerülik majd a nyűgös perceket, amiket a kicsik gyakran a tankönyvi mesék fölött töltenek, duzzogva.

Van élet a klasszikus, papírból kivágott hópihéken túl is, igaz picit több eszközre és időre lesz szükség a kivitelezésükhöz, de a végeredmény sokkal színesebb, csillogóbb és különlegesebb lesz. Mutatunk pár példát.

Papírból, kicsit máshogy…:

Hozzávalók:

-        3 darab jégrémes fapálcika vagy orvosi spatula

-        Fehér tempera vagy akrilfesték

-        Fehér papír

-        Olló

-        Ragasztó

-        Ecset

-        Drót

Elkészítés:

Először fogják össze a két lapfát vagy pálcikát úgy, hogy azok egy X-et formáljanak. Erre az X-re ragasszák rá a harmadik pálcát vízszintesen. Ha megszáradt az alap, akkor az egészet fessék le a fehér festékkel – most ennek is szüksége van egy kis száradási időre. Ezután a díszítés következik. A legegyszerűbb módja, ha fehér papírból apró, rövid csíkokat vágnak, és ezt szórják a beragasztózott alapra. Az utolsó lépés, az akasztó elkészítése: a drótot ragasszák a hópehely hátuljára – máris kész. Díszítheti a fenyőfát, de téli ablakdíszként is megállja a helyét. Ráadásul a legkisebbek is el tudják készíteni egy kis segítséggel.

 Gombos – jeges csoda:

Hozzávalók:

-        3 darab jégkrémes fapálcika vagy orvosi spatula

-        Fehér tempera vagy akrilfesték

-        Erős ragasztó, akár ragasztópisztoly

-        Különböző méretű gombok: fehér és átlátszó – de igény szerint természetesen más színek is szóba jöhetnek

-        Drót vagy cérna, az akasztó készítéséhez

Elkészítés:

Ragasztózzák egymáshoz a pálcikákat, úgy ahogyan az előző hópihénél. Ebben az esetben is időt kell szánni a száradásra. Ha ragasztópisztolyt használnak, akkor kevesebb idő is elég, de bizonyos ragasztótípusoknak többre van szükségük. Ha már biztonságosan mozgatható az elkészült csillag, akkor jöhet a fehérre mázolás – ha a gyerekek mindkét oldalát szeretnék kifesteni, akkor nyugodtan engedjék meg nekik. Ha megszáradt a felület, jöhet ismét a ragasztó: tervezzék meg, milyen elrendezésben kerülnek fel a gombok a pálcákra. Végül, a drótos vagy cérnás akasztó elkészítése zárja a munkát.

 Csak csillogósan: gyöngyökből:

Hozzávalók:

-        Drót

-        Különböző méretű és színű műanyag vagy üveggyöngyök

-        Cérna vagy drót az akasztóhoz

Elkészítés:

Vágjanak le három azonos nagyságú drótdarabot. Ezeket csavarják össze úgy, hogy azok egy csillagot formáljanak. Lehet, hogy itt még kelleni fog a szülői segítség, de a következő lépésben, a gyöngyök kiválogatásában és a csillag ágaira való felfűzésben a gyerekek is kivehetik a részüket. Arra kell csak figyelni, hogy az utolsó gyöngy felfűzése után számoljanak úgy, hogy maradjon elegendő drót a lezárásra, így biztosan nem gurulnak le róla a gyöngyök. Az akasztó felerősítésével fenyőfadísznek vagy karácsonyi dekorációnak is használhatják.

A gyerekkori hobbiválasztással megtanulják a kicsik, hogyan szórakoztassák magukat, fejlesztik az önbizalmukat, szívesebben és könnyebben barátkoznak, és így érzelmileg stabilabbakká válnak. Egy jó hobbi olyan fontos készségeket fejleszt ki, mint például az önfegyelem, a türelem, a kreativitás, és a szülő – gyermek kapcsolatot is elmélyítheti. Ráadásul gyakran a tini és felnőtt években is megmarad a kedvtelés, de mindenképpen hatással van ezekre az életszakaszokra.

A szülőknek támogatniuk kell a kicsiket, ha már megtalálták az aktuális életkoruk kedvenc hobbiját, ha pedig még nem, akkor célszerű nekik többféle alternatívát mutatni, és ha kell, megadni a kezdőlökést.

A hasznos időtöltéssel kapcsolatban felmerül pár kérdés: elsősorban az, hogy hogyan válasszanak a gyerekek? Sokszor az oktatási intézmények kézenfekvő lehetőségeket biztosítanak. A gyerekek ilyenkor egyszerűen a barátaikkal tartanak a különböző foglalkozásokra. Ha pedig valakinek különleges, ritka órára fáj a foga, a családi lehetőségeken múlik, el tudja-e azt kezdeni.

Az iskoláskor kezdetéig a legfontosabb a szabad játék, a mesehallgatás, a pozitív érzelmi légkör. Ezek mellett semmi szükség különórákra, hacsak a gyereknek nem okoz különleges örömöt vagy kapcsolatteremtési lehetőséget. Iskoláskorban már formálódik az érdeklődés, ekkor érdemes sportot vagy művészeti tevékenységet választani, de csakis akkor, ha a gyerekeket nem terheli le nagyon, hanem feltölti és a kihívások mellett örömöt okoz nekik. Ekkor már felmerülhet a szülőkben a kérdés: hogyan kezeljék az apróbb bizonytalanságokat, elkedvetlenedéseket? Ilyenkor célszerű gyerekük ismeretében felmérni a helyzetet: múló kedvtelenségről van szó vagy tartós ellenállásról? Ha a kedvtelenség tartós, felesleges erőltetni a dolgot.

Fontos kérdés az is, hogy mennyire szóljon bele az anyuka vagy apuka a választásba. A szülőknek nehéz félretenni a saját emlékeiket, elképzeléseiket, vágyaikat, mégis fontos, hogy a gyereküket külön személyiségként kezeljék, és ha nincs konkrét akadálya, támogassák a kibontakozásukat.

Szerencsésebb esetben a gyerekek már egészen fiatalon megtalálják azokat a tevékenységeket, amik később az életük részévé válnak, de akkor sem kell kétségbe esni, ha kicsit később lelik meg az igazit, sőt, az érdeklődés a korral változhat. Pár dologgal finoman rá lehet vezetni a nehezen döntő gyerkőcöket is a választásra.

A keresgélés fázisában nem baj, ha több mindenbe belekóstolnak az ifjú művészek, sportemberek. Ezek közül jobban tudnak majd választani, és úgyis látszódni fog, mi az, ami mellett a későbbiekben is ki tudnak majd állni és hosszú távon is megédesíti majd a mindennapjaikat. A kezdeti keveredés azért is jó lehet, mert a változatos tevékenységek során újabb és újabb dolgokat fedezhetnek fel magukról a gyerekek, miközben más-más szituációkban próbálják ki magukat.

Az együtt eltöltött idő a hobbiválasztásban is fontos lehet. Legyen szó színházba járásról, közös kertészkedésről, sárkányeregetésről, túrázásról vagy más kreatív programról. Ezek mind segítenek a szülőnek abban, hogy könnyebben ráérezzenek: mi is áll igazán közel a gyerekhez. A felnőttek példamutatása itt is segít a gyerekeknek.

Ezzel egy időben az is kiderül, hogy él-e a versenyszellem a gyerkőcökben. Ha nem, akkor nem fontos erőltetni a nagyobb megmérettetéseket, mert ezek nélkül is rengeteget profitálhatnak a szabadidős tevékenységekből a kicsik.

A felfedezés időszakában az olvasás is rávezető lehet: a könyvekben olyan karakterekkel és helyzetekkel ismerkedhetnek meg a gyerekek, amik felkeltik az érdeklődésüket – így is elindulhat egy életen át tartó szenvedély…

A TIA (Toy Industry Association) amerikai nonprofit egyesület idén is megjutalmazza az év legjobb játékszereit. Mostanra lezárult a 2014-es verseny első szakasza: összesen 523 nevezés érkezett, mintegy 153 cégtől. Addig, amíg arra várunk, kik lesznek közülük a befutók, 2013 győztesei között tartunk terepszemlét: milyen kreatív és izgalmas játékokkal múlathatták a gyerekek a szabadidejüket a hamarosan véget érő esztendőben?

A TIA egyesülete olyan vállalatokat foglal magába, amelyek korosztályi megkötések nélkül a gyerekek szórakoztatását és a játékgyártás magas színvonalúvá tételét tűzték ki célul. Éppen ezért a legfontosabb számukra, hogy a biztonsági előírásoknak megfelelő játékok közül válogassanak a szülők és a gyerekek egyaránt. Ebben a szellemiségben már hosszú évek óta rendezik meg a játékipar Oscar-átadójának is nevezett TOTY – Toy Of the Year Awards megmérettetést, ahol több kategóriában is győztest hirdetnek. Például évente díjat kap a közönség kedvence vagy a legjobb szabadidős termék. Ahogyan külön díjazzák a fiúknak, a lányoknak készülőeket vagy a csecsemőknek szántakat, valamint a tanulást segítő darabokat is. Ami pedig igazán nagyszabásúvá teszi a TOTY-t, az az, hogy annak is figyelmet szentel, hogy a díjazottak innovatívak és egyediek legyenek. Nem volt ez másként 2013-ban sem.

Tavaly az év játéka, a Magyarországon is jól ismert Lego Friends lett, a Lego csapatától. Ezen kívül különösen izgalmas a babajáték és az inniváció kategória nyertese. Habár ezek itthon nem beszerezhetőek, mégis megéri róluk beszélni.

Az újszülötteknek, kisbabáknak szánt játékok közül a hazai körökben kevésbé ismert Cloud b elalvást segítő teknősbékája, a Tranquil Turtle lett a befutó. Gyártója külön a legkisebbeknek tervez: a teljes érzékelési skála felébresztése a céljuk, ezért játékaikkal az érintés, a látvány, a hangok és a szagok megtapasztalását nyújtják.

Figyelemfelkeltő a tavalyi év innovációs játéka is, ami a Crayola digitális fénytervező- és lejátszó eszköze, a Digital Light Designer volt. A kreativitását próbára tevő játékkal rajzolhat a nagyobb korosztály, majd az elkészült munkát életre is keltik egy animációval, mivel a Crayola a vizualitást, a kreativitást és a gondoskodást szeretné hirdetni termékeivel.

A rendezvény ugyan Magyarországtól messze, New York városában zajlik, mi mégis kíváncsian várjuk, hogy idén is üdvözölhetünk-e hasonlóan izgalmas újdonságokat a győztesek között.

Sokaknak okoz fejfájást, hogy a boltokban halmokban álló játékok közül hogyan válasszák ki a megfelelőt. Csodálkoznánk, ha nem épp a brit tudósok álltak volna elő a varázsformulával.

Mennyit ér a játék valójában? Melyiket válasszam, a társasat, a kreatívat vagy a mozgalmasat? Hogyan mérjem össze a teljesen különböző karakterű ajándékötleteket.

A cardiffi egyetemen kutató Cliff Arnall (akinek egyéb hibbant kalkulátorokat, például “az év legboldogabb napjának” kiszámítását is köszönhetünk) 5.000 szülőre és gyerekre kiterjedő kutatása után jutott arra a megállapításra, hogy a gyerekek 65%-a haszontalan dolgot kap Karácsonyra, amelyet nem szeret és nem is játszik vele.

A kutató felállított egy kalkulátort, amely segít összemérni a különféle játékok hasznosságát. A formula számításba veszi többek között az egyéni és társas játék lehetőségeket, a fejlesztő funkciókat, a játékkal eltöltött időt, az életciklust és persze az árat. Egy táblás játéknak például kicsi az egyéni játékspektruma, ellenben magas pontértéket kap a társas aktivitás kategóriában, míg egy elektromos plüssállat sem fejleszti annyira a kreativitást, mint egy építőjáték.

Nézzük tehát a teljes formulát:

E= egyedül játszható (5 pontig)
T= társas (5 pontig)
Kr= kreativitás (5 pontig)
Sz= szociális érintkezés és interakció (5 pontig)
H= használhatóság (mozgatható, egész évben használható stb.) (5 pontig)
T= tartósság (5 pontig)
Ó= heti hány órát játszik majd vele (X óra)
Ki= kitartás, azaz hány hónapig játszik majd vele (X hónap)
Ár= angol fontban

E + T + Kr + Sz + H + T + (Ó x Ki) = Játékérték

                  √Ár

Azokat a játékokat részesítsük előnyben, amelyek 40 pont feletti eredményt értek el.

A kalkulátor online formulája angol nyelven itt elérhető, kitölthető: http://toybuyornot.co.uk/.

Iskolás korban sem csak a tanuláson keresztül szerezhetnek új ismereteket és készségeket a gyerekek. 6 év felett is legalább olyan fontos, hogy megfelelően válasszuk meg a játékokat, mint korábban.

Általánosságban elmondható az alsó tagozatosokról, hogy ebben a korban még sokkal inkább a célok, eredmények elérésében érdekeltek, mint a folyamatokban, a tartós elfoglaltságban. A gyerekek elvonatkoztatási készsége rohamosan nő, már nemcsak a konkrét tárgyakkal történő játékban lelik örömüket, hanem az elvontabb, absztraktabb dolgokban is, egyszerre több kritérium alapján tudnak például csoportokat képezni a játékos logikai feladatokban. Ebben a korban az olvasás és a számolás készségének meredek ívű javulása nemcsak örömet és magabiztosságot jelent a gyermekeknek, de a játékok során is hasznosítható alapot nyújt.

A 6-8 éveseket különösen érdekli az idő múlása és az évszakok váltakozása, ezért a különféle órák és időjelzők izgalmasak számukra. Érdekeltek továbbá a gyűjtemények felépítésében, amelyek többnyire futó hóbortok, de ebben a kortárs közösségek is befolyásolják őket. Szeretik, ha összemosódik a valóság és fantázia közti határ, főként, ha maguk irányíthatják ezt, ezért a varázslás, bűvészkedés és a “szuper képességek” mind-mind a gyermeki élet középpontjában állnak ilyentájt.

Ebben a korban a gyerekeknek már tudniuk kell kétkerekű biciklivel biztonságosan közlekedni, emellett a különféle elektromos, motoros kisjárműveket is előszeretettel használják. Az aktív játékhoz elengedhetetlen néhány gimnasztikai eszköz, kötél, gyűrű, ugrókötél, mászóeszközök beszerzése. Ekkorra már elkezdik érdekelni - elsősorban a fiúkat - a sportok és képesek is megérteni és alkalmazni a szabályokat. Itt az idő, hogy akár futball, korcsolya, jégkorong, 8 évesen ping-pong, vagy valamely küzdősport, pl. judo edzésre is ellátogassanak. Bár ez a korosztály nagyon érzékeny a sportszerűségre, erős az igazságérzete, veszteni még nem tudnak.

A logikai játékok terén is hatalmas a fejlődés, egyben az is fontos, hogy a türelmet, a koncentrációt gyakorolják ebben az életkorban. Jöhetnek a 80-100 darabos építőkockák, az 50-100 elemes puzzlek, a 3 dimenziós kirakók, a tangram. Érdeklődnek az egyszerű matematikai modellezés iránt, legyen szó variálható, számos kockákról, vagy a fizikai világot modellező ingás játékokról. Ugyanígy a természet iránti érdeklődésük lehetővé teszi, hogy egyszerűbb “tudományos” kísérletekben vegyenek részt, vagy tanulmányozzák a világot nagyítóval, mikroszkóppal.

Az alsósok a legnagyobb mókamesterek, imádnak szerepelni, ekkoriban már komplett “showműsorokat”, bábelőadásokat stb. rendeznek. Fontosak számukra a valósághű bábuk, játékfigurák, az élethű modellek, komlett, berendezhető városok, lakások, épületek. Gyakran ötlöznek be a felnőttek világából ellesett módon, egyes foglalkozásokat majmolva vagy csak “indiánosat” játszva a fatáziavilág megéléseként.

A finommotoros mozgások kiteljesedésével ekkor már komoly művészeti alkotásokat várhatunk a kicsiktől. Érdemes minél több technikával megismertetni őket, az egyszerű ceruzától a vízfestéken át a ragasztáson túl a stencilig vagy a nyomdáig.

Ne gondoljuk, hogy az iskolában úgyis eleget olvas a csemeténk. Segítsük neki megszeretni az olvasást, mutassuk meg, hogy olyan eszközhöz jutott, amellyel korlátlanul bővítheti ismereteit. Ebben az életkorban már elkezdenek önállóan olvasni egyszerűbb szövegeket, rövid meséket. Nagy segítséget nyújtanak a különböző, természetesen az életkornak megfelelő enciklopédiák, képes ismeretterjesztő- és természetrajzkönyvek a tudás organikus, lépésről-lépésre történő bővítésében.

Egy a gyermekeknek szánt reklámokat elemző brit kutatás szerint a játékokat bemutató reklámok nemcsak a terméket, de a gender-ideológiát (a társadalmilag kiosztott nemi szerepeket) is árulják a tévében.

Ahogy a játékok meghatározhatják a felnőttkori foglalkozást (például a sok mozgással járó játékokból következhet sportkarrier) úgy a nemi szerepeket is kódolják a gyermekek számára. 2006 decembere és 2007 augusztusa között vizsgálták két brit tv-adó gyerekeknek szánt reklámjait a kutatók. Úgy találták, hogy a hirdetések elég egyértelműen fogalmaznak a tekintetben, hogy mi a fiúk és a lányok dolga, illetve mivel is kellene játszaniuk. A megkérdezett lányok 71%-a mondta azt, hogy krikettjátékos csak fiú lehet, 86%-uk pedig úgy nyilatkozott, hogy a babázás a lányoknak való. Rámutattak arra is, hogy míg a lányos reklámok szinte mind rózsaszínek, addig a fiúknak szánt játékokról szóló reklámokban jóval több agresszió van. 15 különböző reklámban 18 szó utalt agresszív viselkedésre, pl. küzdelem, harc, pusztít stb.

Már egy 1995-ben végzett kutatás is rámutatott, hogy a gyerekek korán visszautalnak a saját nemükkel és az ellenkező nemmel kapcsolatos elvárásokra. A kutatók szerint a lányoknak kicsivel több esélyük van arra, hogy eltérjenek a sztereotípiáktól, tehát könnyebben játszhat egy lány autókkal, mint egy fiú babákkal. Ebben a reklámokon túl a szülőknek is óriási szerepük van. A kutatásban résztvevő szülők jóval gyakrabban voltak hajlamosak tudatosan vagy önkéntelenül a sulykolni a nemi szerepekről vallott elképzeléseket a fiúgyermekek, mint a lányok esetében. Azért is van jelentős szerepe a szülőknek a társadalmi nemmel kapcsolatos viselkedési normák tudatos alakításában, mert a TV hatása szinte megkerülhetetlen, nem ritka, hogy egy nehézsúlyú tv-zőnek számító gyerek évi 40.000 reklámot is lát. Ugyanígy fontos lehet, hogy a szerepjátékok és a felnőtt életet utánzó játékok mellett komoly szerephez jussanak a különféle készségfejlesztő játékelemek is, amelyek a nemi szerepektől független együttjátszást tesznek lehetővé.

Sok szülő számára okoz gondot, hogy olyan játékokat válasszon, amelyek fizikai aktivitásra, változatos mozgásra is ösztönzik a gyerekeket. Friss kutatások szerint az a lényeg, hogy sok játék közül választhassanak – legalábbis a lányoknál.

A játékok széles választéka mozgásra ösztönzi a lányokat. A UB School of Medicine and Biomedical Sciences kutatói szerint míg szegényes környezetben, kevés játék mellett a 8-12 közötti fiúk 1,3-szer aktívabbak, és több időt töltenek játékkal, mint a lányok, addig az utóbbiak a választékkal szélsőségesen motiválhatóak. 200%-kal több időt töltöttek ugyanis aktív játékkal, ha széles körből válogathattak, míg a fiúknál ez csak 42%-kal növelte a teljesítményt.

A lányok szeretik a válogatás, a mérlegelés folyamatát, szeretik értékelni a dolgokat, ez a fiúkat annyira nem hozza lázba. A kutatás szerint mindkét nem esetében növelte a fizikai aktivitást, ha a választékba nagy számban kerültek mozgalmas, ügyességi játékok (pl. mini hoki, ugrókötél, babzsákok, dobálható elemek). Azt is megállapították, hogy a mozgás szempontjából legjobb kombináció a nagyfokú autonómiát engedő választék és az ügyességi játékok becsempészése a többi közé. A kutatók szerint a szülőknek ki kell ismerniük, hogy mely ügyességi játékokkal szeret játszani a gyermek, miben vannak sikerélményei, és azok közül hármat, négyet jól láthatóan kell elhelyezni a lakásban.

Külön figyelmet fordítottak azokra a konzoljátékokra, amelyek a gyerekek mozgására reagálva működnek (exergame): Ezek kötötték le leginkább a gyerekek figyelmét. Míg azonban egy konzolos kosárlabdával vagy tenisszel kétszerannyi ideig játszottak, mint a hagyományossal, addig fele annyi energiát is kötöttek le, mintha a labda után futottak volna.

A szakértők azt javasolják, hogy ezeket a konzolos ügyességi gyakorlatokat csak akkor szorgalmazzuk, ha azok a még passzívabb tv-zést váltják ki, ellenben javasoljuk a szabadban, közösségben játszható mozgásformákat.

A 3-5 év közötti időszak komoly változásokat hoz mind a gyermek testi, mind lelki fejlődésében. Ebben a korban a gyerekek rengeteget mozognak, gyorsan tanulnak, és rendkívül nyitottak az új dolgok irányába.

Az ovis korú gyerekeknek leginkább a fantáziát megmozgató, kihívást, megoldandó feladatot jelentő játékokat érdemes választani, illetve ebben a korban megnő az utánzás és a szerepjátékok jelentősége is a gyermekek életében. Ebben az időszakban a gyermekek gyorsan fogadnak be új ismereteket, de rengeteg ismétlésre van szükségük. Rengeteget mozognak - hiszen a testük hatalmas változásokon megy keresztül, míg az óvodás kor végére testalkatuk már "felnőttesebb" vonásokat mutat - ennek következtében az iskolás korra a testi ügyességük megnő, képesek lesznek a finomabb, nagy kézügyességet igénylő feladatok megoldására is. Éppen ezért érdemes ez irányba is tudatosan fejleszteni őket (ebben például az építőjátékoknak hatalmas jelentősége van).

A mozgásigényt kielégítendő, érdemes olyan játékokat vásárolnunk, amelyek fejlesztik is a gyermek egyensúlyérzékét, mint pl. a háromkerekű játékmotor, később a kerékpár (kezdetben pótkerékkel felszerelve), gör- és jégkorcsolya (kezdetben kétsoros, illetve kétélű), ugrálókötél, szánkó, és természetesen a különféle méretű és anyagú labdák. Ugyanígy hasznosak a húzható-tolható autók, vonatok stb. vagy a lányoknak a felnőtt világ utánzását lehetővé tévő játék babakocsi. Mivel ebben a korban a gyerekek már nem vesznek mindent a szájukba, csökken a tárgyak lenyelésének a kockázata, így kisebb elemekkel is gazdagítható az építőjátékok tárháza, illetve a sok elemből álló építőjátékok és puzzle-k (3 éveseknek 20 darabig, 4 éveseknek 30 elemig, míg 5 éves korban már 50 elemig is elmehetünk) is le tudják már kötni a kicsik figyelmét. A lányok esetében az építést kiválthatja például a gyöngyfűzés is, egyre hosszabb zsinórokkal.

Már négy éves kortól érdemes a geometriai érzéket fejlesztő, a színek és formák manipulását lehetővé tévő játékokat a gyermek kezébe adni. Ugyanígy egyre bonyolultabb csoportosító, válogató feladataokat is el tudnak már végezni a gyerekek, illetve megkezdik az egyszerű számolást is, amelyben szintén segíthetünk kártyákkal, dominóval, vagy a táblás társasjátékok bevezetésével. Ezeknek egyébként a szociális készségek fejlesztésében is fontos szerepe van, hiszen ebben a korban váltja fel a gyerekek esetében az egymás mellett játszást az együtt játszás.

Ugyanerre a korra tehető a beszéd képességének a fejlődése, a szókincs rohamos bővülése. Nagyon fontos, hogy sok-sok mesét olvassunk a gyerekeknek, mert az nemcsak a szöveggel kapcsolatos képességeket fejleszti (szövegértés, aktív figyelem), de a képzelőerő fejlesztésében is komoly szerepe van a történeteknek. Az ilyen korú gyermekekre az ún. önkéntelen figyelem a jellemző, azaz azok a dolgok keltik fel az érdeklődésüket, amelyek érzelmileg megragadják őket. Fontos tehát, hogy a gyermek el-elkalandozó figyelme miatt a különféle nagy koncentrációt igénylő feladatok közé kellő szüneteket iktassunk be.

Az öltöztethető figuráknak nagyon fontos szerepet tulajdonítanak a szakemberek, illetve azok a babák is hasznosak, amelyeknek mozgatható testrészei vannak, vagy mozgatásra hangokat adnak ki. Csakúgy, mint az építőjátékok esetében, itt is a kor előrehaladtával egyre fontosabb, hogy a kiegészítők, szerszámok, öltözékek élethűek legyenek. Szintén a kreativitást segítik a rajzeszközök, amelyeket érdemes a korhoz mérten megválasztani. A kisebbeknek zsírkréta, a nagyobbaknak színes ceruzák, majd jöhet a vízfesték is. Ebben a korban már előfordul, hogy a saját elektromos játékok (vagy a játék laptop) mellett a gyerekek odaülnek a számítógéphez. Itt nagyon fontos, hogy a kornak megfelelő, valóban fejlesztő játékot játsszanak (a témáról lásd bővebben korábbi cikkünket ).

Ne feledkezzünk meg a könyvekről sem: a színes-képes albumok mellett 5 éves kor körül már ez ABC-s, számolós könyvek, illetve az egyszerű, ismeretterjesztő könyvek is előkerülhetnek.