Sorozatuk előző részében a kisbabák első életévének ajánlott játékaival foglalkoztunk. Most a következő időszak hasznos, fejlesztő időtöltéseit tekintjük át.

A tipegő kor az egyik legszórakoztatóbb időszak a szülők számára, hiszen a gyermek figyelme kinyílik, kíváncsisága felerősödik, egyre érzékenyebben reagál a szülők és a környezet jelzéseire, de még nem kell a gyerek után rohanni, ha a biciklivel a lejtőt célozza meg vagy felmászik a fára. A totyogók tele vannak energiával, kíváncsisággal, imádnak mozogni és mozgatni: húzni, tolni, dobni, pakolni, mászni, lovagolni stb.

A korábbi szakaszhoz hasonlóan ebben az életkorban is a színek és formák határozzák meg a gyerekek érdeklődését, de imádják a nagy zajjal, érdekes hangokkal járó játékokat is. Az idő előrehaladtával egyre nő az interaktivitás szerepe, a gyermekek elvárják, hogy a püfölésre, gombok nyomogatására a játékok hangokkal, fényekkel válaszoljanak. 9-36 hónapos korig lényegesek és érdekesek azok a játékok, amelyek arra ösztönzik a kicsiket, hogy a kezükkel fedezzék fel a környező világot. A különféle formák elsajátítása ekkor már javában zajlik, alkalmasak erre például azok a játékok, amelyekben csak a megfelelő formát (négyszög, kör stb.) lehet a szükséges helyre betuszkolni.

Ebben a korban az egyszerű hangszerek (kasztanyetta, rumbatök, xilofon stb.) szintén segítik a gyermek kommunikációs készségeinek kibontakozását, főként, ha mondókák, játékok során együtt ritmizáljuk a hallottakat.

A totyogókat már ki lehet vinni a kertbe, játszótérre, ebben a korban imádják a mászható, meglovagolható kinti játékokat. Ugyanígy a benti játék során is fontos, hogy az aktivitás lekösse az energiákat, és fejlessze a motoros készségeket, az egyensúlyérzéket. Ebben jó szolgálatot tesznek a különböző felfújható gumis lovaglóeszközök, a tolható, nagy kerekű járművek, amelyekre rátámaszkodhat vagy ráülhet a kicsi.

Ebben a korban a fantázia, a kreativitás elsősorban a különféle – még egyszerűbb – építőjátékokkal hozható felszínre. Elsősorban az 5-25 darabos, nagy formátumú, könnyű fa vagy műanyag kockaépítők jöhetnek számításba, de egy éves kor után már a 3-5 elemű puzzle-k is odaadhatóak a kicsinek. Ugyanígy lekötik a figyelmüket azok a játékok, amelyek rejtett részletei, figurái a gyermek különféle tevékenységeire válnak láthatóvá.

Az egy évesnél idősebb gyermekek már igyekeznek a hangokkal, lassan a formálódó szavakkal bekapcsolódni a kommunikációba. Éppen ezért nemcsak az a fontos, hogy a szülők – kerülve a gügyögést – érthetően, artikuláltan és minél többet beszéljenek a gyerekkel, de a szókincs bővítését, a hangok elsajátítását különféle játékokkal is segíthetjük. Szintén erre az időszakra tehető a szerepjátékok megkedvelése, amikor a gyerekek elkezdik utánozni a szülőket, felnőtteket vagy akár az állatokat, mesefigurákat. Másfél éves kortól már az egyszerűbb öltöztetős játékok is szóba jöhetnek, de a telefont, a takarítóeszközöket, a ház a szoba elemeit utánzó játékok mind segítenek leképezni a gyermek számára a világot.

Most induló sorozatunkban végignézzük, az egyes életkorokban mely játékok segítik leginkább a gyerekek fejlődését. Kezdjük rögtön az elején: mikortól és milyen játékot adjunk a gyereknek az első életév során?

Azt érdemes mindenképp szem előtt tartanunk, hogy a kisbabák számára az első időszak elsősorban a felfedezésről szól. A születés után a világ hirtelen fényesebbé, hangosabbá és tágasabbá válik számukra. Olyan alapvető dolgokkal kell megismerkedniük, mint saját érzékszerveik működése, az elemi mozgásformák, és persze közvetlen környezetük. A látás kezdetben még a tapintás és a hallás mögött kullog, de rövid idő alatt kialakul az arcok felismerésének képessége.

Az első életévben ezért a legegyszerűbb játékok ajánlottak. Nagy kedvenc az utánzós játékok minden formája, amely a társas fejlődés szempontjából fontos. A szülők vagy adott esetben nagyobb gyerekek megfigyelése és viselkedésük elismétlése, a mimika, hangok, tevékenységek, tárgyhasználat utánzása nagyon fontos és élvezetes közös játék is lehet. Az incselkedés, huncutkodás pedig kíséretezés a megszerzett társas készségekkel. (Pl. kukucs-játékok, elbújás, mosolygás az emberekre, arcok vágása.)

A csecsemőkre nagy hatást gyakorolnak a színes tárgyak, amelyek a szem és a tapintás számára is elérhetőek. A két funkció összehangolását lehetővé tevő babák és egyszerű, kellemes tapintású játékok javasoltak. Sokszor a felnőttek tárgyai a legizgalmasabbak: például egy kiskanál, egy ruhadarab vagy egy karkötő is szolgálhat első kedvenc játékul.

A mozgásszerveket fejleszti, ha ezeket a gyerektől néhány centiméterre helyezzük, hogy neki kelljen észrevennie, majd kézzel nyúlva érte, alaposan megvizsgálhassa. Ebben a korban a saját testrészek felfedezése ugyanolyan izgalmas lehet, mint ahogy a mama ujjait vagy akár haját is szívesen fogdossa, kóstolja meg a kisbaba.

Ne feledjük azt sem, hogy a felfedezés egyik legfontosabb része a kóstolás – minden játéknak moshatónak, tisztíthatónak kell lennie, ugyanis ezeket a gyerek szinte mindig meg is rágcsálja. Ugyanezért kerüljük a kisméretű tárgyakat, amelyeket lenyelhet, vagy épp elzárhatják a légutakat próbálkozás közben.

Fél éves korra a látás mellett a mozgás is sokat fejlődik. A kisbaba gyorsan megtanul mászni, erősebb lesz a fogása, így a felfedezések „hatósugara” is sokat tágul. Kialakul a térlátás, és képes lesz kézbe venni játékokat. Összekapcsolódik már fejben a tárgyak mérete, színe és alakja: elérkezik a nagy babák korszaka. Kézbe vételhez alkalmas méretű – de nem lenyelhető – labdával stimulálhatjuk a motoros készséget. Ebben a korban a statikus tárgyak mellett a kiszámíthatóan mozgó játékok is segítenek a tárgyfelismerés elmélyítésében, az ismerős dolgok biztos azonosításában.

Az incselkedés, utánzás mellett fokozatosan a bonyolultabb, funkcionális tárgyak is jó játékszerré válhatnak. Ilyen lehet akár egy süteményes doboz vagy egyéb tároló alkalmatosság is, amelybe más, kisebb tárgyakat belehelyezhet. Hangot adó játékok is képesek lebilincselő hatással lenni a fél évesnél idősebb gyerekekre, különösen, ha a tárgy hangja összefüggésben áll valamilyen mozgással – ezen elv mentén lett tartós világsiker a nyomásra sípoló gumikacsa vagy épp a csörgők is.

A nyolcadik hónap környékétől jön el a mozgatható, például eldobható, összegyűrhető játékszerek ideje. Egy éves kor körül már a funkcionális játékok a leghasznosabbak. Azok, amelyeket fel lehet építeni és le lehet rombolni, meg lehet tölteni és ki lehet üríteni, húzni-vonni lehet. Az építőkockák vagy épp a telepakolásra váró dobozok egyre újabb és fejlettebb játékok eszközéül szolgálhatnak.

Gyerekünk egyre többet ül fel önállóan, majd állni kezd. Ha a játékokat magasabbra helyezzük, például egy stabil szék lapjára, örömmel fogja edzeni a felegyenesedéshez szükséges izmait. Mivel ekkor már képesek megkülönböztetni egyes játékok alkotórészeit, érdemes a babák testtájait felismertetni. A következő nagy korszak nyitányát pedig az a felismerés jelenti, amikor a gyerek felismeri, hogy neki magának és szüleinek ugyanolyan testrészei vannak, mint kedvenc plüssfigurájának. Innentől kezdve ugyanis a játékok és játék-helyzetek már szimbólumokként is működnek – de ez már a következő bejegyzésünk témája.

(VIA: The Right Baby Toys)