Egy meglepő kutatás arról számolt be tavaly, hogy hiába lettek sokkal elfoglaltabbak a gyerekek az elmúlt húsz évben, képzelőtehetségüket ez egyáltalán nem befolyásolta. Sőt: a XXI. század gyerekei kreatívabbnak tűnnek mint a múlt századéi.

Az Amerikai Gyerekorvos Akadémia 2007-es jelentése szerint az elmúlt évtizedekben a gyerekeknek egyre kevesebb ideje marad játszani. A közkeletű vélekedés szerint ez rossz hatással lehet a gyermeki fantáziára és kreativitásra.

A vizsgálatok azonban ennek ellentmondani látszanak. Jessica Dillon és Sandra Russ pszichológusok az 1985-ben és 2008-ban készült játék-vizsgálatok eredményeit vetették egybe kutatásuk során. Arra voltak kíváncsiak, hogy a kötetlen játékszituációkban a 6-10 éves korú gyerekek máshogy viselkedtek-e az ezredforduló után, mint huszonhárom évvel korábban. A vizsgálathoz Russ játék-affekciós skáláját (Affect in PLay Scale - APS) használták. Ennek lényege, hogy egy öt perces időkeretben a gyerekek szabadon játszhattak három fakockával és két emberformájú kézibábbal.

Az eredmények cáfolni látszanak a hiedelmeket. A kicsik nem csak hogy fantáziadúsabban játszanak a kutatók szerint, de kevesebb negatív érzésük van a játék során. Változatlan maradt ugyanakkor a pozitív érzések elmondásának, a játék során felmerült gondolatok rendszerezésének és tolmácsolásának képessége. A kutatók meglepetésüknek adtak hangot ennek láttán. Korábbi vizsgálatok ugyanis a kreativitást a játék során mutatott negatív érzésekkel hozták összefüggésbe.

Sandra Russ, a Case Western Reserve University professzora szerint a „jól” játszó gyerekek – tehát akik mélyebben élnek meg érzéseket, és fantáziadúsabbak – más helyzetekben is jobb problémamegoldó képességet mutatnak. Ugyanakkor hangsúlyozta: a játék-készség nincs összefüggésben az intelligencia szintjével.

A kutatók rámutattak, hogy új impulzusként videó- és számítógépes játékok is elérhetőek a gyerekek számára, és lehet, hogy ezekből sajátítják el azon készségeket, amelyeket korábban szituatív szerepjátékokból tanultak meg. Azt is elképzelhetőnek tarják, hogy a céltalan nappali ábrándozás is használ a gyerekeknek a fejlődésben. Russ szerint további kutatásokr van szükség annak feltárására, hogy az érzelmeket megjelenítő és történetszövő szerepjátékok kreativitás-fejlesztő szerepe megváltozott-e.

 (VIA: Science Daily)

Hogyan szivárogtak be a technikai vívmányok és a történelmi események a gyerekszobákba? A Forbes Magazin átfogó összeállítása nyomán követjük a játékok fejlődését a XX. században. Korábbi cikkünk után a harmincas éveknél vesszük fel a fonalat.

Az 1929-ben kitört gazdasági válság és a recesszió kemény évei a játékok világát sem hagyták érintetlenül. A pénzügyi nehézségek még javában tartottak, amikor – 1935-ben – piacra dobták a máig töretlen népszerűségű Monolpoly táblás társasjátékot. A bizonyára mindenki által jól ismert társasjáték lényege, hogy a körpályán lépkedve telkeket kell vásárolni, majd azokra ingatlant építeni. Játékostársainktól pénzt kérhetünk, ha az általunk birtokolt mezőkre, ingatlanokra lépnek. A játék szórakoztató formában mutatja be gyerekek számára is érthetően a befektetések, a kockázatvállalás és az egymással alkudozás működését, így érthető, hogy a mai napig világszerte nagy kedvencnek számít  – Magyarországon, a szocializmus idején „Balaton Rt.” néven jelent meg egy mutációja,1986-ban. 

A harmincas évek végén látott napvilágot egy másik igazi bestseller, a máig több mint egymilliárd példányban gazdára találó View-Master háromdimenziós diafilm-nézegető berendezés. Ebben egyszerre két színes képkockát láthatunk, egyet-egyet a két szemünkkel. Mivel a kép-felvételek két, egymástól nagyjából 10 centiméterre elhelyezett lencsével készültek, a kémlelőnyílásokon keresztül meglepően valósághű, 3D hatást keltő élményben lehet részünk. A termék 1939-ben, tehát négy évvel a Kodak első színes filmjei után jelent meg.

Bár kezdettől játéknak szánta tervezője, William Gruber zongorahangoló, felnőttek körében is népszerű lett. Sokan virtuális városnézésre, vagy idegen tájak megismerésére használták – évtizedekkel megelőzve a Google StreetView szolgáltatását –, de még az amerikai hadsereg is vásárolt százezer nézőkét és közel hatmillió hozzá való képsorozatot a katonák jobb kiképzéséhez. A hatvanas évektől kezdve azonban már a gyerekeknek szánt, például mesefilmekből vett képeket ábrázoló tartalom vált meghatározóvá. A játékból a mai napig 25 féle, egymással kompatibilis változat készült, több ezer képsorozatot adtak ki hozzá, összesen másfél milliárd példányban.

A negyvenes évek háborús élményei nyomán a repülőgép-modellezés kapott jelentős lökést. Az apró repülőgépek legyártása a műanyagok térhódítása előtt igencsak körülményes volt – ugyanis balsafából készítették el az egyes alkatrészeket, amelyeket otthon kellett összeszerelni. A műanyag modellek térhódítására ekkor még jó egy évtizedet várni kellett.

Szintén a negyvenes évek szülötte a Scrabble szókirakós társasjáték. 1948-as születése után ritka szép karriert futott be, összesen százmilliónál is több darabot értékesítettek belőle. A játékból még mostanában több millió dobozzal fogy évente. A betűvetést játszva tanító játék minden harmadik amerikai háztartásban megtalálható!

(Via: Forbes)