A XX. század derekán világszerte ismert és elismert lett a Japánból kiindult papírhajtogatás, az origami, amelyet elhivatott művelői már-már művészi szintre fejlesztettek. Ez az elfoglaltság azonban már kezdők számára is sok sikerélményt tartogat, miközben a gyerekek térlátását is fejleszti – ráadásul szinte ingyenes!

A játék alapját rendszerint egy négyzet alakú egyszerű papírlap adja, amelynek két oldala gyakran különböző színű. Ezt a lapot csak hajtogatni szabad a „keményvonalas” origamisták szerint – az olló és a ragasztó már nem része a játéknak! Ez annak ellenére így alakult, hogy a játék elterjedésének hajnalán, a XVII. századi Japánban még gyakran nyúltak vágóeszközért hajtogatás közben. (Igaz, hogy az ázsiai szigetországgal párhuzamosan nagy keletje volt a papírhajtogatásnak Kínában és több európai országban is.)

Az origami meglepően komplex alakzatokat képes szülni, néhány alaphajtás, alapformula segítségével. Ezeket az úgynevezett Yoshizawa-Randlett rendszer foglalja össze. A legtöbb origami-könyv ezen alaptechnikák bemutatásával kezdi a játék ismertetését. Ezek az alapműveletek a különféle sima és redőzött hajtogatási módokat mutatják be, illetve ezek kombinálásával létrehozott figura-alapokat, amelyekből összetettebb alkotások hozhatóak létre. Az egyszerű hajtások mellett, ismertek az úgynevezett vizes hajtások is. Ilyenkor, vastagabb papírt vagy kartont használnak, amely száradás után nyeri el végső formáját. E módszerrel gömbölydedebb formák, lekerekítettebb élek is létrehozhatóak.

Az internet korában már tankönyvekre sincs feltétlenül szükségünk. Az ehhez hasonló oktató videókból néhány perc alatt megtanulhatjuk az egyszerűbb alakzatokat.

Az origami segítségével hosszas gyakorlás után lélegzetelállító csodákat lehet készíteni. De gyerekünk számára már egészen kis kortól megtaníthatóak az olyan egyszerű tárgyak, mint a sótartó, a papírrepülő, a csákó vagy épp a vitorláshajó. Ez nem csak a kéz-szem kapcsolatot és a finommotoros mozgásokat fejleszti, de a térlátást is. Ezen felül, iskoláskorba érve teljes biztonsággal lesz képes szóban is megfogalmazni a térbeli irányokat, mint a fel-le, jobbra-balra, előtte-mögötte. Mindenképp érdemes tehát néhány délutánt rászánni - hogy utána vízrebocsáthassuk saját papírflottánkat, vagy épp összemérjük fecskefarkú repülőink képességeit. Ne lepődjünkmeg, ha a gyerek hamar túlszárnyal minket!

(Via: Wikipedia 1-2, Nippon. Minden ami Japán)

A XX. század játék-klasszikusait bemutató sorozatunkban a a hatvanas évek egyik nagy, és máig népszerű kreatív játékához érkeztünk, a sokak számára ismerős, varázs-rajztáblához.

André Cassagnes francia feltaláló mechanikus rajzoló játéka, varázs-rajztáblája 1960-ban jelent meg az amarikai boltok polcain. Ez épp a háború utáni „baby boom” generáció demográfiai csúcsára esett, így nem meglepő módon tömegek számára jelentenek alapvető élményt a mai napig is a világosszürke alapon megjelenő sötétebb árnyalatú vonalak. De mi volt az újdonság a játékban? És hogyan működött?

Az üveg vagy műanyag felület hátsó fele aluminium-porral volt bevonva. Ezt egy mozgatható rajzpálca, amely belülről érintkezett vele, lekaparta, és így sötétebb vonalak jelentek meg a játékot használók szeme előtt – voltaképp az üreges kialakítású játék sötét belsejét lehet látni rajtuk keresztül. A pálcát két tekerhető gombbal lehetett irányítani. Az egyik függőleges, a másik vízszintes irányban vezeti a „ceruzát”. Ha pedig megunták a gyerekek az aktuális rajzot, elég volt jól megrázni a szerkezetet, és a por máris újra egyenletesen oszlott el az üveglapon – lehetett újra kezdeni.

Cassagnes az ötvenes évek során, Franciaországban álmodta meg a játékot, L’Ecran Magique néven. Az 1959-es nörnbergi játékkiállításon figyelt fel rá – igaz, csak második találkozásra – az amerikai Ohio Art játékgyár. A találmányt Etch-a-Sketch néven hozták forgalomba, először az 1960-as karácsonyi időszakban találkozhattak vele a vásárlók. A siker nem maradt el, részben a televíziós reklámkampánynak is köszönhetően. Franciaországban eközben Télécran néven dobták piacra a játékot.

A játék kezdetlegesnek tűnhet, de némi gyakorlással könnyen elsajáítíható előbb az átlós, majd a görbe vonalak szerkesztése, és a satírozás, színárnyalatok létrehozása is. Sokan önálló képzőművészeti területként tekintenek a vele (rajta) készített rajzokra, mint azt számtalan internetes képgaléria bizonyítja. Jeff Gaglirardi festő például 35 éven keresztül készítette saját képeit és híres festmények lenyűgöző másolatait a játékszerrel (első képünkön).

A rajztábla kapcsán meg kell említeni a kézbe fogható mágneses pálcával máködő változatát is, amelyet 1974-ben fejlesztett ki a Tyco játékgyár. Magyarországon a szocializmus évei alatt inkább ez, illetve ennek másolatai voltak ismertek. Ennek alapja, hogy ahol a pálca érintkezett a rajzfelülettel, odavonzotta a sötétebb mágneses anyagot, így az vonalként megjelent a felszínen. Egy, a felszín alatt keresztben elhúzható törlőrúddal lehet az Amerikában Magna Doodle néven ismert szerkezet rajzait eltüntetni. A mai napig találkozni vele a hazai játékboltokban is.

Az Etch-a-Sketch a digitális korban is életképesnek bizonyult. A nyolcvanas évek második felében egyszerű mátrixpontos képernyővel piacra dobták az elektromos változatot (Animator) is – ma már ez is relikviának számít a régi játékok rajongói körében.

(VIA: Forbes, Wikipedia, Jeff Gagliardi)

A múlt század legendás játékait bemutató sorozatunk korábbi írásai: 1 2 3 4 5 6

Metsző a hideg, de nincs elég hó szánkózni. Mit játszatunk a gyerekkel ilyenkor? Ha már unjátok a megszokott játékokat, hasznát vehetitek az alábbi kreatív ötletbörzének.

1. Olvassatok mesét, majd rajzoljátok le, játsszátok el.
2. Rajzoljatok titkos térképet a lakásról. Rejtsetek el kincset, amihez megfejtendő üzenetek vezetnek el.
3. A babaház, bábszínház minden életkorban élvezetes (ónos-)esőprogram.
4. Rendezzetek építőversenyt, házi „építész-pályázatot”. Használjatok többféle építőjátékot egyszerre, vagy épp válasszatok ki egy szokatlan tárgyat (ez a palacsintasütőtől a cipősdobozig bármi lehet), és aköré építsetek valamit.
5. Rendezzetek házi KiMitTud?-ot! Ki tudja a legszebb mondókát? Ki énekel, fest vagy táncol a legjobban? Ideje kideríteni!
6. A rég nem használt társasjáték­okat is érdemes elővenni, lehet, hogy egy éve még túl bonyolult volt a gyereknek, de most már tökéletes lesz. Egy nagy papírlapra rajzolva készíthettek saját „ki nevet a végén” jellegű játékot, de akár bonyolultabb társast is!
7. Krumplival, brokkolival és egyéb zöldségekkel csodálatos nyomda-képeket lehet készíteni. Készítsetek sólisztgyurmát!
8. Fiúknak is izgalmas lehet korona vagy mellvért, pajzs készítése kartonpapírból. Rajzolhattok autópályát óriás csomagolópapírra.
9. Az újrahasznosítás is iz­galmas: kincsesszekrény gyufásskatulyából? Díszes ceruzatartó befőttes­üvegből? Babaház cipősdobozból? Ékszerek lyukas tésztából?
10. Kötözzetek tutajt kis botokból, és irány a fürdőszoba!

Biztos, hogy Nektek még ennél is jobb ötleteitek vannak – írjátok meg kommentben, vagy a Facebook-oldalunkon!

 (Vásárhelyi Kriszta gyerekpszichológus összeállítása alapján)