Azt hihetnénk az olvasással csak a gyerekek szókincse fejlődik, pedig ennél jóval több haszna van. Bemutatjuk, hogy miért érdemes már egészen kis korukban hozzászoktatni őket az esti mesélés rituáléjához.

A gyerekek életében, fejlődés szempontjából az első pár év különösen meghatározó. Ebben a korban kezdődik meg a beszédfejlődés, a képzelőerő kibontakozása és a szociális kapcsolatok kiépülése, ezért fontos, hogy a kicsik jó alapokat kapjanak.

Kétéves korig a képeskönyvek a legideálisabbak, és mesekönyvre sincs feltétlenül szükség. Annyira fogják élvezni a környezetükről szóló történeteket, mintha azokat könyvből olvasnánk. Arra viszont érdemes odafigyelni, hogy a kitalált mese könnyen befogadható és követhető legyen, célszerű ismerős szereplőkkel és helyszínekkel kezdeni a mesélést.

Arra is bíztathatjuk a gyerekeket, hogy maguk fogjanak neki a mesegyártásnak. Később pedig már lehet a több helyszínen játszódó, több szálon futó és több szereplővel dolgozó történetek közül is válogatni.

Az óvodás kor felé haladva egyre nyitottabbak lesznek a gyerekek a könyvekre, és arra is, hogy saját maguk olvassanak. Először az állatmesék vagy a népmesék közül kerülhetnek ki a kedvenceik. A gyermekek fokozatosan, ezeken keresztül ismerik fel az események közötti összefüggéseket, bizonyos idő eltelte után megtanulják értelmezni a történeteket és a bennük lévő kapcsolatok szerkezetét is átlátják. Persze ebben a korban is nagyon jó, ha fejből mesélünk nekik.

A mesék általában az értékrend alakulására is hatással vannak: a legtöbb történet morális, erkölcsi tanulságtételként szolgál. A jók megütköznek a rosszakkal, és végül a jóság felülkerekedik a gonoszságon.

A mesélés, olvasás rituáléjában a mesék tartalma mellett az együtt töltött idő is nagyon fontos, mert rengeteg pozitív hatás éri a gyerekeket. Ezeket a hatásokat fokozhatjuk, ha nem állunk meg a szavak szintjén: a gyerekek eljátszhatják, elbábozhatják kedvenc történeteiket. Az együttműködés és a szerepek váltogatásának izgalma még érdekesebbé teszi az együtt töltött időt. A szereplők, a mozdulatok és az érzelmek elképzelése az, ami igazán megdolgoztatja a fantáziát, lehetőséget ad az önmagvalósításra és a kreatív gondolkodásra.

Elitegyetemek reál-szakjain végzett fiatal nők olyan játékcsaládot terveztek, amely szakít a nemi sztereotípiákkal, és a műszaki, építő játékot a lányok számára is vonzóbbá teheti.

Alice Brooks, Bettina Chen és Jennifer Kessler a mérnöki, matematikai tudományok, illetve neurológia szakokon végeztek Amerika legrangosabb egyetemein. Tanulmányaik során – bár egymásra akadtak – feltűnt nekik a régóta ismert tény, hogy milyen kevés lány jár az úgynevezett reál-tudományokat oktató szakokra.

Szó szót követett, és arra jutottak, hogy a gyerekkori játékok is felelősek lehetnek ezért – hiszen ők hárman korai kedvenceik miatt indultak el e „fiúsnak” tartott irányba. Bár szívesen játszottak Barbie babákkal is, a Lego, a logikai játékok és a sakk sem maradtak ki a gyerekkorukból.

Amikor szóba került közöttük, hogy kevés női hallgató van a reál-szakokon, mindhárman egyetértettek abban, hogy a gyerekkori játékok is szerepet játszahtnak abban, melyik nem milyen tudományok irányába mutat később affinitást.

A feismerést – amely persze nem nevezhető forradalminak – tettek is követték. Közösen olyan játékot találtak ki, amely a klasszikus babaházat veszi alapul, azonban a lányok műszaki érzékét is fejleszteni hivatott. Roominate nevű játékukban az épület összeállítása csak az első lépés: a bútorok is összeszerelhető elemekből állnak. Ezen felül, az elektromosságot is a gyerekeknek kell bevezetniük az egyes szobákba. Természetesen biztonságos, alacsony feszültségen.

A három fiatal nő jelenleg egy start-up vállalkozásokat segítő program keretében építi saját játékcégét. A tavaly karácsonyi piac időszakában nagy nyilvánosságot is kapott a játék, így bízhatunk benne, hogy az eredeti ötlet végül sikeresnek bizonyul.

(VIA: Huffington Post)

A 3-5 év közötti időszak komoly változásokat hoz mind a gyermek testi, mind lelki fejlődésében. Ebben a korban a gyerekek rengeteget mozognak, gyorsan tanulnak, és rendkívül nyitottak az új dolgok irányába.

Az ovis korú gyerekeknek leginkább a fantáziát megmozgató, kihívást, megoldandó feladatot jelentő játékokat érdemes választani, illetve ebben a korban megnő az utánzás és a szerepjátékok jelentősége is a gyermekek életében. Ebben az időszakban a gyermekek gyorsan fogadnak be új ismereteket, de rengeteg ismétlésre van szükségük. Rengeteget mozognak - hiszen a testük hatalmas változásokon megy keresztül, míg az óvodás kor végére testalkatuk már "felnőttesebb" vonásokat mutat - ennek következtében az iskolás korra a testi ügyességük megnő, képesek lesznek a finomabb, nagy kézügyességet igénylő feladatok megoldására is. Éppen ezért érdemes ez irányba is tudatosan fejleszteni őket (ebben például az építőjátékoknak hatalmas jelentősége van).

A mozgásigényt kielégítendő, érdemes olyan játékokat vásárolnunk, amelyek fejlesztik is a gyermek egyensúlyérzékét, mint pl. a háromkerekű játékmotor, később a kerékpár (kezdetben pótkerékkel felszerelve), gör- és jégkorcsolya (kezdetben kétsoros, illetve kétélű), ugrálókötél, szánkó, és természetesen a különféle méretű és anyagú labdák. Ugyanígy hasznosak a húzható-tolható autók, vonatok stb. vagy a lányoknak a felnőtt világ utánzását lehetővé tévő játék babakocsi. Mivel ebben a korban a gyerekek már nem vesznek mindent a szájukba, csökken a tárgyak lenyelésének a kockázata, így kisebb elemekkel is gazdagítható az építőjátékok tárháza, illetve a sok elemből álló építőjátékok és puzzle-k (3 éveseknek 20 darabig, 4 éveseknek 30 elemig, míg 5 éves korban már 50 elemig is elmehetünk) is le tudják már kötni a kicsik figyelmét. A lányok esetében az építést kiválthatja például a gyöngyfűzés is, egyre hosszabb zsinórokkal.

Már négy éves kortól érdemes a geometriai érzéket fejlesztő, a színek és formák manipulását lehetővé tévő játékokat a gyermek kezébe adni. Ugyanígy egyre bonyolultabb csoportosító, válogató feladataokat is el tudnak már végezni a gyerekek, illetve megkezdik az egyszerű számolást is, amelyben szintén segíthetünk kártyákkal, dominóval, vagy a táblás társasjátékok bevezetésével. Ezeknek egyébként a szociális készségek fejlesztésében is fontos szerepe van, hiszen ebben a korban váltja fel a gyerekek esetében az egymás mellett játszást az együtt játszás.

Ugyanerre a korra tehető a beszéd képességének a fejlődése, a szókincs rohamos bővülése. Nagyon fontos, hogy sok-sok mesét olvassunk a gyerekeknek, mert az nemcsak a szöveggel kapcsolatos képességeket fejleszti (szövegértés, aktív figyelem), de a képzelőerő fejlesztésében is komoly szerepe van a történeteknek. Az ilyen korú gyermekekre az ún. önkéntelen figyelem a jellemző, azaz azok a dolgok keltik fel az érdeklődésüket, amelyek érzelmileg megragadják őket. Fontos tehát, hogy a gyermek el-elkalandozó figyelme miatt a különféle nagy koncentrációt igénylő feladatok közé kellő szüneteket iktassunk be.

Az öltöztethető figuráknak nagyon fontos szerepet tulajdonítanak a szakemberek, illetve azok a babák is hasznosak, amelyeknek mozgatható testrészei vannak, vagy mozgatásra hangokat adnak ki. Csakúgy, mint az építőjátékok esetében, itt is a kor előrehaladtával egyre fontosabb, hogy a kiegészítők, szerszámok, öltözékek élethűek legyenek. Szintén a kreativitást segítik a rajzeszközök, amelyeket érdemes a korhoz mérten megválasztani. A kisebbeknek zsírkréta, a nagyobbaknak színes ceruzák, majd jöhet a vízfesték is. Ebben a korban már előfordul, hogy a saját elektromos játékok (vagy a játék laptop) mellett a gyerekek odaülnek a számítógéphez. Itt nagyon fontos, hogy a kornak megfelelő, valóban fejlesztő játékot játsszanak (a témáról lásd bővebben korábbi cikkünket ).

Ne feledkezzünk meg a könyvekről sem: a színes-képes albumok mellett 5 éves kor körül már ez ABC-s, számolós könyvek, illetve az egyszerű, ismeretterjesztő könyvek is előkerülhetnek.

Sorozatuk előző részében a kisbabák első életévének ajánlott játékaival foglalkoztunk. Most a következő időszak hasznos, fejlesztő időtöltéseit tekintjük át.

A tipegő kor az egyik legszórakoztatóbb időszak a szülők számára, hiszen a gyermek figyelme kinyílik, kíváncsisága felerősödik, egyre érzékenyebben reagál a szülők és a környezet jelzéseire, de még nem kell a gyerek után rohanni, ha a biciklivel a lejtőt célozza meg vagy felmászik a fára. A totyogók tele vannak energiával, kíváncsisággal, imádnak mozogni és mozgatni: húzni, tolni, dobni, pakolni, mászni, lovagolni stb.

A korábbi szakaszhoz hasonlóan ebben az életkorban is a színek és formák határozzák meg a gyerekek érdeklődését, de imádják a nagy zajjal, érdekes hangokkal járó játékokat is. Az idő előrehaladtával egyre nő az interaktivitás szerepe, a gyermekek elvárják, hogy a püfölésre, gombok nyomogatására a játékok hangokkal, fényekkel válaszoljanak. 9-36 hónapos korig lényegesek és érdekesek azok a játékok, amelyek arra ösztönzik a kicsiket, hogy a kezükkel fedezzék fel a környező világot. A különféle formák elsajátítása ekkor már javában zajlik, alkalmasak erre például azok a játékok, amelyekben csak a megfelelő formát (négyszög, kör stb.) lehet a szükséges helyre betuszkolni.

Ebben a korban az egyszerű hangszerek (kasztanyetta, rumbatök, xilofon stb.) szintén segítik a gyermek kommunikációs készségeinek kibontakozását, főként, ha mondókák, játékok során együtt ritmizáljuk a hallottakat.

A totyogókat már ki lehet vinni a kertbe, játszótérre, ebben a korban imádják a mászható, meglovagolható kinti játékokat. Ugyanígy a benti játék során is fontos, hogy az aktivitás lekösse az energiákat, és fejlessze a motoros készségeket, az egyensúlyérzéket. Ebben jó szolgálatot tesznek a különböző felfújható gumis lovaglóeszközök, a tolható, nagy kerekű járművek, amelyekre rátámaszkodhat vagy ráülhet a kicsi.

Ebben a korban a fantázia, a kreativitás elsősorban a különféle – még egyszerűbb – építőjátékokkal hozható felszínre. Elsősorban az 5-25 darabos, nagy formátumú, könnyű fa vagy műanyag kockaépítők jöhetnek számításba, de egy éves kor után már a 3-5 elemű puzzle-k is odaadhatóak a kicsinek. Ugyanígy lekötik a figyelmüket azok a játékok, amelyek rejtett részletei, figurái a gyermek különféle tevékenységeire válnak láthatóvá.

Az egy évesnél idősebb gyermekek már igyekeznek a hangokkal, lassan a formálódó szavakkal bekapcsolódni a kommunikációba. Éppen ezért nemcsak az a fontos, hogy a szülők – kerülve a gügyögést – érthetően, artikuláltan és minél többet beszéljenek a gyerekkel, de a szókincs bővítését, a hangok elsajátítását különféle játékokkal is segíthetjük. Szintén erre az időszakra tehető a szerepjátékok megkedvelése, amikor a gyerekek elkezdik utánozni a szülőket, felnőtteket vagy akár az állatokat, mesefigurákat. Másfél éves kortól már az egyszerűbb öltöztetős játékok is szóba jöhetnek, de a telefont, a takarítóeszközöket, a ház a szoba elemeit utánzó játékok mind segítenek leképezni a gyermek számára a világot.