Játszóvilág Egyesület

A Játszóvilág Egyesület célja, hogy fölhívja a figyelmet az együttjátszás és a fejlesztő játékok szerepére a gyermekek és családok életében. Fontosnak tartjuk a gyermekek szellemi, szociális és érzelmi fejlődését és meggyőződésünk, hogy ehhez nagyban hozzájárulnak a kreatív fejlesztő játékok és a közös játszással eltöltött idő. Ezt szakmai kiadványokkal is alátámasztjuk, illetve kampányaink és pályázataink segítségével fölhívjuk az emberek figyelmét ennek jelentőségére.

Facebook

Friss topikok

Címkék

1930-as évek (1) 1950-es évek (2) agresszió (1) ajándék (1) általános iskola (1) angyal (1) babaház (1) babák (1) Barbie (1) barkácsolás (1) barlang (1) betű (1) cérna (1) család (3) dekoráció (1) drót (1) egészség (1) ellenpélda (2) Építőjáték (1) építőjátékok (1) fejlesztés (8) fejlesztő játék (1) fejlesztő játékok (4) Fejlesztő játékok (3) fejlődés (1) fenyőfa (1) festés (1) fiatal (1) finommozgás (1) Forbes (2) G.I.Joe (1) gimnázium (1) gomb (1) gyakorlás (2) gyakorlat (1) gyerek (14) gyerekek (2) gyermek (5) gyöngy (1) gyurma (1) hivatás (1) hobbi (1) hópehely (1) hullahopp (1) írás (1) iskolas (1) játék (15) játékkatonák (1) Játékok (1) játékok (2) játékprogramok (1) Játéktörénet (1) játéktörténet (3) Játéktörténet (4) kaland (1) kapcsolat (1) karácsony (3) karácsonyfa (1) karácsonyfadísz (1) készségfejlesztés (2) keszsegfejlesztes (1) készségfejlesztő játék (1) kikapcsolódás (1) kirándulás (1) kisbaba (2) Klasszikus játékok (1) kontroll (1) Kreativitás (1) kreativitás (1) Kreatív játékok (3) Legendás játékok (1) Lego Friends (1) lélek (1) Magyarország (1) Matematikai készség (1) megoldás (1) Mikulás (1) Nemi szerepek (1) nevelés (4) olló (1) olvasás (1) önfegyelem (1) önkontroll (1) origami (1) ősz (1) óvoda (3) óvodás kor (1) pályaválasztás (1) papír (1) Papír (1) pszichológia (3) ragasztó (1) rajzolás (2) retró (2) rossz (1) rosszalkodik (1) segítésg (1) sport (1) szabadidő (3) szakember (2) számítógép (1) szerepjátékok (1) színezés (1) szókincs (1) szülő (1) tanácsadás (1) tanulás (3) tanuló (1) Társasjáték (1) technika (1) tél (1) televízió (1) Térlátás (1) TOTY (1) Toy Industry Association (1) tudományos játék (1) túra (1) ünnep (1) ünnepek (1) videojáték (1) vízesés (1) zaj (1) Zsírkréta (1) Címkefelhő

Ha elakadna a betűvetés

2013.11.14. 12:25 Játszóvilág Egyesület

Az olvasás fontosságáról már beszéltünk, itt az ideje, hogy végre az írásról is essen szó. Az íráskészség szorosan összefügg a beszélésivel. És persze az olvasási folyamatok sem választhatóak el élesen, ha azt akarjuk, hogy írásban is fejlődjön a gyerek. Ha már fiatal korban pozitív példát látnak a kicsik, akkor elvileg semmi sem áll a fejlődés útjába. De mit tehet a szülő, hogyha mégis valamilyen gond adódna?

 

Már óvodás korban megkezdődik az íráskészség fejlesztésének megalapozása. Három évesen gyurmáznak, vonalakat húznak, festegetnek, építgetnek, rajzolnak, színeznek és több feladaton keresztül is haladnak a kicsik, hogy végül megtanulják a helyes ceruzafogási technikát. Ez utóbbira épül majd az írásmozgások kialakítása, ami általában hét éves korban teljesedik ki. Tévesen viszont sokan azt hiszik, hogy már az óvoda időszakában megtanulnak írni a gyerekek. Pedig gyakorlatilag elképzelhetetlen, hogy 5 éves kor alatt írni tudjanak a kicsik. De körülbelül 7 éves korukra már tudniuk kell a helyes ceruzafogást és a betűk alapformáinak visszaadását. De ebben a korban még nem kell megijednie a szülőknek, ha nem tökéletesek a vonalak, mert eben az időszakban az agy még folyamatosan formálódik és fejlődik. Az elektromos aktivitásának mintázata változik, és csak 6–8 éves kor között fejeződik be. Fontos elöljáróban azt is megjegyezni, hogy az íráskészség magától nem fejlődhetne ki, feltétlenül szükséges a szülők és az óvónénik segítsége.

Nem szabad kétségbe esni akkor sem, ha egy kisgyerek máshogy fejlődik: egyénenként különbözőek vagyunk és a helyes ceruzatartás és a finommozgások kialakulása bőven belefér a 6-8 évig terjedő időszakba, de ha már körülbelül 3 évesen biztos alapot kapnak, akkor nagy valószínűséggel nem lesz fennakadás.

Az ujjak kis mozgásainak fejlesztése mellett, nagyon fontos a szem és a kéz együttes mozgásának alakítása is. A finommozgásban segítenek az olyan gyakorlatok, mint a gyurmázás, az összerakós és kirakós vagy éppen az építő játékok.

írás.jpg

Azoknál a gyerekeknél, akiknél problémákat okoz a rajzolás vagy nem rajzolnak szívesen, görcsösen markolják meg a ceruzát, nem tudnak a vonalak között maradni színezési feladatokban, de a nagymozgásuk is rendezetlen gondot okozhat később az írás elsajátítása. További intő jel lehet a téri tájékozódás bizonytalansága és a nem megfelelő testismeret.

Ha ezekben gondok adódnak, akkor először a nagymozgások fejlesztésére kell helyezni a hangsúlyt, csak így lesz biztos az alap a kisebb kézmozgásoknak.

A különböző járást, csúszást, kúszást, mászást és egyensúlyozást fejlesztő gyakorlatok rendkívül fontosak. A szem-kéz, szem-láb, szem-kéz-láb koordinációjának összehangolása, a térbeli tájékozódás alakítása, a testrészek ismerete, az oldaliság fejlesztése, mind-mind a nagymozgási készségek közé tartoznak.

Csak ezután térhetünk rá a finommozgás fejlesztésére: emberábrázolási, vonaltartási, vágási és hajtogatási feladatokkal. Itt fontos, hogy a könnyebb technikáktól haladjunk a nehezebb felé: jöhet először a gyurmázás, ami a kéz, az ujjak izomzatának erősödését segíti, majd az ecset, a zsírkréta és a ceruzahasználat. Valamint a nagyobb felületekről fokozatosan irányítsuk át a gyerekek figyelmét a kisebbek felé. Először jöhet a csomagolópapír, vagy vászon. Ezután következzen csak a rajzlap, a kivágott formák, szélesebb, keskenyebb vonalközök és a díszítő feladatok.

Szólj hozzá!

Címkék: színezés tanulás írás fejlesztés óvoda gyakorlás festés rajzolás gyurma finommozgás

Az iPad ihletője?

2013.01.18. 09:28 Játszóvilág Egyesület

A XX. század játék-klasszikusait bemutató sorozatunkban a a hatvanas évek egyik nagy, és máig népszerű kreatív játékához érkeztünk, a sokak számára ismerős, varázs-rajztáblához.

André Cassagnes francia feltaláló mechanikus rajzoló játéka, varázs-rajztáblája 1960-ban jelent meg az amarikai boltok polcain. Ez épp a háború utáni „baby boom” generáció demográfiai csúcsára esett, így nem meglepő módon tömegek számára jelentenek alapvető élményt a mai napig is a világosszürke alapon megjelenő sötétebb árnyalatú vonalak. De mi volt az újdonság a játékban? És hogyan működött?

Az üveg vagy műanyag felület hátsó fele aluminium-porral volt bevonva. Ezt egy mozgatható rajzpálca, amely belülről érintkezett vele, lekaparta, és így sötétebb vonalak jelentek meg a játékot használók szeme előtt – voltaképp az üreges kialakítású játék sötét belsejét lehet látni rajtuk keresztül. A pálcát két tekerhető gombbal lehetett irányítani. Az egyik függőleges, a másik vízszintes irányban vezeti a „ceruzát”. Ha pedig megunták a gyerekek az aktuális rajzot, elég volt jól megrázni a szerkezetet, és a por máris újra egyenletesen oszlott el az üveglapon – lehetett újra kezdeni.

Cassagnes az ötvenes évek során, Franciaországban álmodta meg a játékot, L’Ecran Magique néven. Az 1959-es nörnbergi játékkiállításon figyelt fel rá – igaz, csak második találkozásra – az amerikai Ohio Art játékgyár. A találmányt Etch-a-Sketch néven hozták forgalomba, először az 1960-as karácsonyi időszakban találkozhattak vele a vásárlók. A siker nem maradt el, részben a televíziós reklámkampánynak is köszönhetően. Franciaországban eközben Télécran néven dobták piacra a játékot.

A játék kezdetlegesnek tűnhet, de némi gyakorlással könnyen elsajáítíható előbb az átlós, majd a görbe vonalak szerkesztése, és a satírozás, színárnyalatok létrehozása is. Sokan önálló képzőművészeti területként tekintenek a vele (rajta) készített rajzokra, mint azt számtalan internetes képgaléria bizonyítja. Jeff Gaglirardi festő például 35 éven keresztül készítette saját képeit és híres festmények lenyűgöző másolatait a játékszerrel (első képünkön).

A rajztábla kapcsán meg kell említeni a kézbe fogható mágneses pálcával máködő változatát is, amelyet 1974-ben fejlesztett ki a Tyco játékgyár. Magyarországon a szocializmus évei alatt inkább ez, illetve ennek másolatai voltak ismertek. Ennek alapja, hogy ahol a pálca érintkezett a rajzfelülettel, odavonzotta a sötétebb mágneses anyagot, így az vonalként megjelent a felszínen. Egy, a felszín alatt keresztben elhúzható törlőrúddal lehet az Amerikában Magna Doodle néven ismert szerkezet rajzait eltüntetni. A mai napig találkozni vele a hazai játékboltokban is.

Az Etch-a-Sketch a digitális korban is életképesnek bizonyult. A nyolcvanas évek második felében egyszerű mátrixpontos képernyővel piacra dobták az elektromos változatot (Animator) is – ma már ez is relikviának számít a régi játékok rajongói körében.

(VIA: Forbes, Wikipedia, Jeff Gagliardi)

A múlt század legendás játékait bemutató sorozatunk korábbi írásai: 1 2 3 4 5 6

Szólj hozzá!

Címkék: gyerek rajzolás Játéktörténet Fejlesztő játékok

süti beállítások módosítása