A jó játék, a minőségi játszás nem csak szórakoztat, de tanít és fejleszt is. A képességek és készségek pellengérezése mellett egészen konkrét tudományos összefüggéseket is könnyen meg lehet ismertetni a gyerekkel. Ki tudja, a végén még mérnök vagy fizikus lesz belőle.

Ráadásul, számtalan egyszerű játék otthon, szinte ingyen is elkészíthető. A remek sciencetoymaker.org oldalon járva számtalan remek ötlettel találkozhatunk, amelyek némi barkácsolás után kiváló játékokat adnak a kezünkbe. Nézzünk egy példát a legkönnyebbek közül, amit már óvodáskorban is érdemes megmutatni csemeténknek.

A papírharkály

A hozzávalók igazán egyszerűek. Kerítsünk egy hosszabb befőttes gumit, vagy épp szabás-varráshoz használatos hosszabb gumiszálat. Ha befőttes gumink van, vágjuk el. A lényeg, hogy egy minél hosszabb rugalmas húrunk legyen – ezen fog lógni a harkályunk. A madarat készíthetjük kartonból, de a félfamentes rajzlap is tökéletes. Először egy darabból vágjuk ki a testét és a fejét. Majd a két szárnyát, és egy téglalap alakú kartont – ez utóbbi helyettesíti majd a madár lábát. Az egyes elemek kifestése után ragasszuk fel a két szárnyat. A téglalapot pedig félbehajtva ragasszuk fel a madár hasára – úgy, hogy a törzs alatt egy kis hurok képződjön, amelyen éppen átfér a gumihúr.

Ha a fenti hurokba, befűzzük a húrt, a kartonmadár – ahelyett, hogy szépen lecsúszna a gumi aljáig – előre-hátrafelé kezd el mozogni gyors tempóban, a fejével imitálva a harkály szélsebes kopácsolását. A madár azért nem tud könnyedén leesni, mert súlypontja távol esik a húr vonalától. Ezért, amikor a madár testét húzza a gravitáció, akkor a „lábnál” a húr megtörik. Mivel a fonalunk rugalmas anyagból van, ezt a kihajlást mindig egy visszacsapódás követi. Ez adja a harkályszerű, gyors mozgást – miközben azért ütemről ütemre szépen lassan lejjebb is ereszkedik a madarunk.

Száz szónál is többet mond egy kép, pláne egy videó:

Jó szórakozást!