A számítógépes és videojátékok látszólag feltartóztathatatlanul terjednek a gyerekek körében, a szülők pedig sokszor tanácstalanok: miből és mennyit engedjenek a gyereknek. Bár a játékoknak lehetnek kedvező hatásai, érdemes megfontolni az alábbiakat.

Fontos, hogy tisztában legyünk a konzolos és számítógépes játékok hatásával, mert világszerte egyre több gyerek kerül a hatásuk alá. Friss amerikai kutatások szerint a 2-17 éves populáció 91%-a játszik rendszeresen. Ez 9 százalékkal nagyobb arány a két évvel korább mértnél. A legnagyobb növekedést (17%) a 2-5 éves korosztályban mérték. Két év alatt 8%-ról 38%-ra nőtt azok aránya, akik a mobiltelefonokon játszanak.

Amennyire fontos a szoftveriparnak a kicsik és a tinik meggyőzése (hiszen az értékesített szoftverek közel fele a fiataloknak készült játékprogram), annyira kétséges, hogy hogyan viszonyuljanak a szülők az egyre elharapódzó jelenséghez.

Az Iowai Állami Egyetemen 1300 gyerek bevonásával végeztek kutatást a témában. Ennek megállapításai szerint komoly figyelemzavart és tanulási problémákat okozhatnak az iskolai munka során e játékok. Az Amerikai Pszichológiai Szövetség (APA) kutatása arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyre többek által, és egyre nagyobb dózisban – fiúknál átlagosan heti 13 óra, lányok esetében 5 óra telik a képernyő előtt játszva – fogyasztott játékokban található erőszakos elemek fokozzák a hajlamot az agresszióra.

Mit tehetnek a szülők? A Scott Steinberg által jegyzett Gyerekek és videojátékok c. könyv szerint a szülőknek egyrészt meg kell ismerniük a játékokat, másrészt a kezükbe kell venniük az irányítást.

Öt praktikus tanács szülőknek:

1. Ismerjük meg a játékok besorolását! A játékok korosztályi besorolása, illetve a további feltüntetett információk (pl. erőszakos jeleneteket tartalmaz-e stb.) eligazítanak abban, hogy a játék alkalmas-e a gyermekünknek. Érdemes komolyan venni a figyelmeztetéseket.

2. Nézzünk körbe az internetes források között! Ellenőrizzük le mit írnak a szaklapok, fórumok a játékokról. Használjuk a hazai tudástárakat is, mint a http://internethotline.hu/ vagy a http://biztonsagosbongeszes.hu/hu/ !

3. Használjuk az informatikai kontroll-eszközöket! Meghatározhatjuk, hogy a gyermek által használt számítógép milyen weboldalakba enged betekintést, mennyi ideig használható egy nap, és milyen célra. Tájékozódjuk a forgalmazónál vásárláskor!

4. Alakítsuk ki az otthoni szabályokat! Határozzuk meg a játékkal tölthető órák számát, tegyük ezt függővé a gyermek egyéb tevékenységeitől (pl. a kertben, udvaron, játszótéren stb.) eltöltött időtől. Legjobb, ha ezt a „házirendet” közösen alakítjuk ki gyermekünkkel. Ezzel a következetességgel későbbi komoly konfliktusoknak vehetjük elejét.

5. Alkalmazzunk szoftveres alkalmazásokat a gyerekek védelmére! Számos applikáció létezik arra, hogy a gyermek az esetleges böngészés során ne ütközzön káros, sértő, szexuális vagy erőszakos tartalomba. Ezeket már a legtöbb böngészőprogramban (pl. Firefox, Chrome) egyszerűen be lehet állítani.

A Cincinatti Egyetem friss kutatásából kiderül, hogy egyre többször bízzák a televízió gondjaira gyermekeiket a szülők, míg ők a háztartásban vagy a ház körül adódó feladatokat látják el.

A kutatást az egyetemen frissen végzett Sue Schlembach végezte. A kérdőíves felmérésben, amelyet túlnyomórészt nők válaszoltak meg, négy területet vizsgált meg a kutató.

(1.) A szülők azt hiszik-e, hogy a tévé vagy videó nézés fontos ismeret-átadó tevékenység?

(2.) Fontosnak tartják-e, hogy gyerekükkel együtt nézzenek műsorokat?

(3.) Szabnak-e korlátokat a tévézéshez, például, hogy mely műsorokat és milyen hosszan nézhet a gyerek?

(4.) Alapvetően hogyan viszonyulnak ahhoz, hogy gyermekük a képernyő előtt ragad?

A kutatás eredményei egybevágtak a más tanulmányok által is azonosított szomorú trenddel: a tévé legtöbbször a gyerekek lekötésére szolgál, amíg a szülők házimunkát végeznek. A megkérdezettek 48 százalékának háztartásában akkor is ment a tévé, amikor igazából senki sem nézte azt, a családok több mint felében pedig a közös étkezések alatt is be volt kapcsolva a készülék.

A kutató a Science Daily tudományos hírportál írása szerint úgy nyilatkozott, hogy kutatását az Amerikai Gyermekorvosok Akadémiája (AAP) ajánlása inspirálta. A szakmai szervezet a tévézés minden formáját kerülendőnek minősítette két éves kor alatt. Efölött pedig csak a szülőkkel közös tévézést tartják üdvözlendőnek, amikor a látottakat azonnal meg tudják beszélni a gyerekkel.

Ennek ellnére azt hangsúlyozta, hogy nem célja elítélni senkit. Pusztán fel szeretné hívni a szülők figyelmét néhány fontos tényre. Például arra, hogy az étkezések igen fontos alkalmak a kisgyerekek életében. Ezért ilyenkor személyes interakcióra, párbeszédre kell törekedni velük. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a tévékészülék a legtöbbször a lakás központi helyiségében van elhelyezve. Így, ha olyankor is megy az adás, amikor senki sem nézi kifejezetten, a háttérzaj például hagyományos játékok közben is zavarhatja a gyereket.

(VIA: ScienceDaily)