Régóta ismert, hogy az apró elemek összerakására épülő építőjátékok fejlesztik a gyerekek térlátását, térbeli gondolkodását. Az is kiderült, hogy az absztrakt matematikai-mérnöki gondolkodásra is jó hatással van, ha ilyennel játszik a csemeténk – főleg, ha meg is beszéljük az építés mikéntjét.

A Temple University Gyerek és Csecsemő Kutatóintézetének (Temple Infant and Child Laboratory) kutatói az építőkockákkal végzett játék hatásait vizsgálták kísérletükben. Arra jutottak, igen fontos, hogy a gyerek hallja játék közben az olyan térbeli gondolkodást igénylő kifejezéseket, mint „fölötte”, „mögötte” vagy „keresztül”.

- Ha a szülők a térrel kapcsolatos fogalmakat használják, azzal felkeltik a gyermek érdeklődését a térbeli gondolkodás fogalmai, koncepciói iránt – fogalmazott Nora Newcombe, a Kutatóintézet egyik vezetője. – A térrel kapcsolatos szókincs korai elsajátítása kritikus jelentőségű a háromdimenziós gondolkodás és látásmód és érzékenység elsajátításához – tette hozzá.

Ez a fajta gondolkodás – amelyet intelligenciatesztekben is külön feladatokkal szokás vizsgálni – nem csak a matematikai, mérnöki és tudományos jellegű területeken (az ún. STEM-diszciplinákban) lesz hasznos az iskolavégzés során, de olyan mindennapi cselekvéseket is megkönnyíthet, mint egy bútor összeszerelése vagy egy furgon csomagterének optimális megpakolása. A térrel kapcsolatos gondolkodás az elme működésének egyik legfontosabb összetevője. Mint azt bárki megerősíti, aki gyakran téved el új városokban, ez a készségünk erős egyéni különbségeket mutat.

- Bizonyítékot találtunk rá, hogy a térbeli gondolkodás képességét nagyban befolyásolja, hogy a kisgyerek találkozik-e az idevágó nyelvi fogalmak változatosságával. Ezek a szavak ugyanis a környezet megértésének fontos kérdései felé terelik a kicsik gondolkodását – állítja Newcombe, aki a Tér-intelligencia és Tanulás Központ vezető kutatója is egyben a Temple Egyetemen.

A kísérlet során kontrollált játékhelyzeteket alakítottak ki gyerekekkel és szüleikkel. Háromféle szituációt teremtettek. Az elsőben szabadon játszhatott gyerek és szülő, mintha csak otthon ültek volna le építőkockákkal foglalatoskodni. A második helyzetben előre összerakott és összeragasztott építményeket kaptak a résztvevő párosok. A harmadik szituációban pedig egy képes útmutató alapján kellett építeni a kockákból. Azt találták a kutatók, hogy a legtöbb szülő-gyerek párbeszédre a harmadik típusú közös játékban került sor. Ennek során hangzott el a legtöbb kérdés és válasz, amely így a leginkább segítette a gyerekek fejlődését.

- A kutatás eredményei fontos tanulsággal szolgálnak a szülők számára – összegzett Newcombe. – Ne hagyjuk magára a gyereket előre elkészített játékokkal, inkább beszélgessünk vele sokat építés közben, mert ez fejleszti leginkább a térbeli gondolkodást – zárta szavait a kutató.

(Via: ScienceDaily)