Iskolás korban sem csak a tanuláson keresztül szerezhetnek új ismereteket és készségeket a gyerekek. 6 év felett is legalább olyan fontos, hogy megfelelően válasszuk meg a játékokat, mint korábban.

Általánosságban elmondható az alsó tagozatosokról, hogy ebben a korban még sokkal inkább a célok, eredmények elérésében érdekeltek, mint a folyamatokban, a tartós elfoglaltságban. A gyerekek elvonatkoztatási készsége rohamosan nő, már nemcsak a konkrét tárgyakkal történő játékban lelik örömüket, hanem az elvontabb, absztraktabb dolgokban is, egyszerre több kritérium alapján tudnak például csoportokat képezni a játékos logikai feladatokban. Ebben a korban az olvasás és a számolás készségének meredek ívű javulása nemcsak örömet és magabiztosságot jelent a gyermekeknek, de a játékok során is hasznosítható alapot nyújt.

A 6-8 éveseket különösen érdekli az idő múlása és az évszakok váltakozása, ezért a különféle órák és időjelzők izgalmasak számukra. Érdekeltek továbbá a gyűjtemények felépítésében, amelyek többnyire futó hóbortok, de ebben a kortárs közösségek is befolyásolják őket. Szeretik, ha összemosódik a valóság és fantázia közti határ, főként, ha maguk irányíthatják ezt, ezért a varázslás, bűvészkedés és a “szuper képességek” mind-mind a gyermeki élet középpontjában állnak ilyentájt.

Ebben a korban a gyerekeknek már tudniuk kell kétkerekű biciklivel biztonságosan közlekedni, emellett a különféle elektromos, motoros kisjárműveket is előszeretettel használják. Az aktív játékhoz elengedhetetlen néhány gimnasztikai eszköz, kötél, gyűrű, ugrókötél, mászóeszközök beszerzése. Ekkorra már elkezdik érdekelni - elsősorban a fiúkat - a sportok és képesek is megérteni és alkalmazni a szabályokat. Itt az idő, hogy akár futball, korcsolya, jégkorong, 8 évesen ping-pong, vagy valamely küzdősport, pl. judo edzésre is ellátogassanak. Bár ez a korosztály nagyon érzékeny a sportszerűségre, erős az igazságérzete, veszteni még nem tudnak.

A logikai játékok terén is hatalmas a fejlődés, egyben az is fontos, hogy a türelmet, a koncentrációt gyakorolják ebben az életkorban. Jöhetnek a 80-100 darabos építőkockák, az 50-100 elemes puzzlek, a 3 dimenziós kirakók, a tangram. Érdeklődnek az egyszerű matematikai modellezés iránt, legyen szó variálható, számos kockákról, vagy a fizikai világot modellező ingás játékokról. Ugyanígy a természet iránti érdeklődésük lehetővé teszi, hogy egyszerűbb “tudományos” kísérletekben vegyenek részt, vagy tanulmányozzák a világot nagyítóval, mikroszkóppal.

Az alsósok a legnagyobb mókamesterek, imádnak szerepelni, ekkoriban már komplett “showműsorokat”, bábelőadásokat stb. rendeznek. Fontosak számukra a valósághű bábuk, játékfigurák, az élethű modellek, komlett, berendezhető városok, lakások, épületek. Gyakran ötlöznek be a felnőttek világából ellesett módon, egyes foglalkozásokat majmolva vagy csak “indiánosat” játszva a fatáziavilág megéléseként.

A finommotoros mozgások kiteljesedésével ekkor már komoly művészeti alkotásokat várhatunk a kicsiktől. Érdemes minél több technikával megismertetni őket, az egyszerű ceruzától a vízfestéken át a ragasztáson túl a stencilig vagy a nyomdáig.

Ne gondoljuk, hogy az iskolában úgyis eleget olvas a csemeténk. Segítsük neki megszeretni az olvasást, mutassuk meg, hogy olyan eszközhöz jutott, amellyel korlátlanul bővítheti ismereteit. Ebben az életkorban már elkezdenek önállóan olvasni egyszerűbb szövegeket, rövid meséket. Nagy segítséget nyújtanak a különböző, természetesen az életkornak megfelelő enciklopédiák, képes ismeretterjesztő- és természetrajzkönyvek a tudás organikus, lépésről-lépésre történő bővítésében.

Kevesen tudják, de a híres Forbes magazin nem csak a világ leggazdagabb embereinek listáját készítette el: az elmúlt évszázad legfontosabb játékait is lajstromba szedték.

Az emberiség évezredek óta készít játékokat magának, de a XX. század kétségkívül forradalmasította a játékok fejlesztését. A tömeggyártási módszerek terjedése és a játékvásárlást maguknak megengedni képes rétegek szélesedése nyomán korábban ismeretlen ütemben jelentek meg az új játékszerek. A tömegkommunikáció fejlődése pedig elhozta a globális játékokat, amelyet egyformán ismernek és szeretnek a gyerekek a világ szinte minden szegletében.

A XX. század kezdetének egyik legnagyobb horderejű újítása volt a Crayola zsírkréták 1903-as felfedezése. Egy átlagos amerikai gyerek tíz éves koráig 730 zsírkrétát használ el, és naponta csaknem fél órát tölt rajzolással, színezéssel. Évente csak nem két és fél milliárd (!) zsírkréta talál gazdára a világon!

Az új évszázad kezdetének másik fontos újdonsága a játéknak is használható modellek terjedése volt. A Matchbox autók születésére még várni kell néhány évtizedet, de a Ford T-modellje 1906-ban már kapható volt a játékboltokban is. A vasútmodellek is elérhetőek voltak már a századfordulón.

A tízes évek a mindig is ismert babázás mellett a technikai és építőjátékok forradalmát hozta Amerikában – minden bizonnyal a rohamléptekkel fejlődő ipar és technika lenyomataként. 1913-ban került a boltokba az „Építő készlet” (Erector Set) játékcsalád. Ebben lyukacsos fém rudakból kellett csavarok és szerszámok segítségével különböző szerkezeteket készíteni. Fogaskerekek és elektromotorok tetézték az ifjú mérnökpalánták játékélményét. Ehhez a játékhoz indították az első országos – tehát Amerika-szerte megjelenő – reklámkampányt is. A fiúknak szánt terméket „a mai fiúk a holnap férfijai” szlogennel ajánlották a szülők figyelmébe.

1916-ban jelent meg az időközben az amerikai Játék-hírességek Csarnokába is bekerült Lincoln Gerendák (Lincoln Logs) építőjáték. A fa építőelemekből álló játék feltalálói egy földrengés-biztos tokiói szállodából merítették ötletüket. A vadnyugati erődök és egyéb gerendaépületek elkészítéséhez az alapelemeken túl tető-alkatrészeket, ajtókat és ablakokat is készítettek.

A húszas évek a babázás terén hozott új mérföldkövet. Az Elfújta a szél nem csak a mozipénztárakban bizonyult sikeresnek, de ehhez a filmhez kapcsolódik az első licenszelt baba, Scarlett O’Hara figurája is. A vásznon népszerűvé lett karaktert a Madame Alexander gyűjthető babákat gyártó cég készítette el, jogdíjat fizetve a termékek után.

1929-ben született meg az ókori Görögországból származó egyszerű, nagyszerű játék, a jojó modern változata. A korábban Bandelore néven ismert játék megújítói ugyan már 1866-ban szabadalmat szereztek újításukra, azonban csak a következő század húszas éveire vált igazán népszerűvé a játékszer. Pedro Flores érdeme, hogy a nagyközönség is megismerte az általa Yo-Yo néven forgalomba hozott mütyűrt. 1928-ban kezdte a gyártását, és egy évvel később már naponta háromszázezer darabot készített belőle a három gyárában dolgozó hatszáz munkás!

(Folytatjuk.)

Egy a gyermekeknek szánt reklámokat elemző brit kutatás szerint a játékokat bemutató reklámok nemcsak a terméket, de a gender-ideológiát (a társadalmilag kiosztott nemi szerepeket) is árulják a tévében.

Ahogy a játékok meghatározhatják a felnőttkori foglalkozást (például a sok mozgással járó játékokból következhet sportkarrier) úgy a nemi szerepeket is kódolják a gyermekek számára. 2006 decembere és 2007 augusztusa között vizsgálták két brit tv-adó gyerekeknek szánt reklámjait a kutatók. Úgy találták, hogy a hirdetések elég egyértelműen fogalmaznak a tekintetben, hogy mi a fiúk és a lányok dolga, illetve mivel is kellene játszaniuk. A megkérdezett lányok 71%-a mondta azt, hogy krikettjátékos csak fiú lehet, 86%-uk pedig úgy nyilatkozott, hogy a babázás a lányoknak való. Rámutattak arra is, hogy míg a lányos reklámok szinte mind rózsaszínek, addig a fiúknak szánt játékokról szóló reklámokban jóval több agresszió van. 15 különböző reklámban 18 szó utalt agresszív viselkedésre, pl. küzdelem, harc, pusztít stb.

Már egy 1995-ben végzett kutatás is rámutatott, hogy a gyerekek korán visszautalnak a saját nemükkel és az ellenkező nemmel kapcsolatos elvárásokra. A kutatók szerint a lányoknak kicsivel több esélyük van arra, hogy eltérjenek a sztereotípiáktól, tehát könnyebben játszhat egy lány autókkal, mint egy fiú babákkal. Ebben a reklámokon túl a szülőknek is óriási szerepük van. A kutatásban résztvevő szülők jóval gyakrabban voltak hajlamosak tudatosan vagy önkéntelenül a sulykolni a nemi szerepekről vallott elképzeléseket a fiúgyermekek, mint a lányok esetében. Azért is van jelentős szerepe a szülőknek a társadalmi nemmel kapcsolatos viselkedési normák tudatos alakításában, mert a TV hatása szinte megkerülhetetlen, nem ritka, hogy egy nehézsúlyú tv-zőnek számító gyerek évi 40.000 reklámot is lát. Ugyanígy fontos lehet, hogy a szerepjátékok és a felnőtt életet utánzó játékok mellett komoly szerephez jussanak a különféle készségfejlesztő játékelemek is, amelyek a nemi szerepektől független együttjátszást tesznek lehetővé.

Sok szülő számára okoz gondot, hogy olyan játékokat válasszon, amelyek fizikai aktivitásra, változatos mozgásra is ösztönzik a gyerekeket. Friss kutatások szerint az a lényeg, hogy sok játék közül választhassanak – legalábbis a lányoknál.

A játékok széles választéka mozgásra ösztönzi a lányokat. A UB School of Medicine and Biomedical Sciences kutatói szerint míg szegényes környezetben, kevés játék mellett a 8-12 közötti fiúk 1,3-szer aktívabbak, és több időt töltenek játékkal, mint a lányok, addig az utóbbiak a választékkal szélsőségesen motiválhatóak. 200%-kal több időt töltöttek ugyanis aktív játékkal, ha széles körből válogathattak, míg a fiúknál ez csak 42%-kal növelte a teljesítményt.

A lányok szeretik a válogatás, a mérlegelés folyamatát, szeretik értékelni a dolgokat, ez a fiúkat annyira nem hozza lázba. A kutatás szerint mindkét nem esetében növelte a fizikai aktivitást, ha a választékba nagy számban kerültek mozgalmas, ügyességi játékok (pl. mini hoki, ugrókötél, babzsákok, dobálható elemek). Azt is megállapították, hogy a mozgás szempontjából legjobb kombináció a nagyfokú autonómiát engedő választék és az ügyességi játékok becsempészése a többi közé. A kutatók szerint a szülőknek ki kell ismerniük, hogy mely ügyességi játékokkal szeret játszani a gyermek, miben vannak sikerélményei, és azok közül hármat, négyet jól láthatóan kell elhelyezni a lakásban.

Külön figyelmet fordítottak azokra a konzoljátékokra, amelyek a gyerekek mozgására reagálva működnek (exergame): Ezek kötötték le leginkább a gyerekek figyelmét. Míg azonban egy konzolos kosárlabdával vagy tenisszel kétszerannyi ideig játszottak, mint a hagyományossal, addig fele annyi energiát is kötöttek le, mintha a labda után futottak volna.

A szakértők azt javasolják, hogy ezeket a konzolos ügyességi gyakorlatokat csak akkor szorgalmazzuk, ha azok a még passzívabb tv-zést váltják ki, ellenben javasoljuk a szabadban, közösségben játszható mozgásformákat.

A 3-5 év közötti időszak komoly változásokat hoz mind a gyermek testi, mind lelki fejlődésében. Ebben a korban a gyerekek rengeteget mozognak, gyorsan tanulnak, és rendkívül nyitottak az új dolgok irányába.

Az ovis korú gyerekeknek leginkább a fantáziát megmozgató, kihívást, megoldandó feladatot jelentő játékokat érdemes választani, illetve ebben a korban megnő az utánzás és a szerepjátékok jelentősége is a gyermekek életében. Ebben az időszakban a gyermekek gyorsan fogadnak be új ismereteket, de rengeteg ismétlésre van szükségük. Rengeteget mozognak - hiszen a testük hatalmas változásokon megy keresztül, míg az óvodás kor végére testalkatuk már "felnőttesebb" vonásokat mutat - ennek következtében az iskolás korra a testi ügyességük megnő, képesek lesznek a finomabb, nagy kézügyességet igénylő feladatok megoldására is. Éppen ezért érdemes ez irányba is tudatosan fejleszteni őket (ebben például az építőjátékoknak hatalmas jelentősége van).

A mozgásigényt kielégítendő, érdemes olyan játékokat vásárolnunk, amelyek fejlesztik is a gyermek egyensúlyérzékét, mint pl. a háromkerekű játékmotor, később a kerékpár (kezdetben pótkerékkel felszerelve), gör- és jégkorcsolya (kezdetben kétsoros, illetve kétélű), ugrálókötél, szánkó, és természetesen a különféle méretű és anyagú labdák. Ugyanígy hasznosak a húzható-tolható autók, vonatok stb. vagy a lányoknak a felnőtt világ utánzását lehetővé tévő játék babakocsi. Mivel ebben a korban a gyerekek már nem vesznek mindent a szájukba, csökken a tárgyak lenyelésének a kockázata, így kisebb elemekkel is gazdagítható az építőjátékok tárháza, illetve a sok elemből álló építőjátékok és puzzle-k (3 éveseknek 20 darabig, 4 éveseknek 30 elemig, míg 5 éves korban már 50 elemig is elmehetünk) is le tudják már kötni a kicsik figyelmét. A lányok esetében az építést kiválthatja például a gyöngyfűzés is, egyre hosszabb zsinórokkal.

Már négy éves kortól érdemes a geometriai érzéket fejlesztő, a színek és formák manipulását lehetővé tévő játékokat a gyermek kezébe adni. Ugyanígy egyre bonyolultabb csoportosító, válogató feladataokat is el tudnak már végezni a gyerekek, illetve megkezdik az egyszerű számolást is, amelyben szintén segíthetünk kártyákkal, dominóval, vagy a táblás társasjátékok bevezetésével. Ezeknek egyébként a szociális készségek fejlesztésében is fontos szerepe van, hiszen ebben a korban váltja fel a gyerekek esetében az egymás mellett játszást az együtt játszás.

Ugyanerre a korra tehető a beszéd képességének a fejlődése, a szókincs rohamos bővülése. Nagyon fontos, hogy sok-sok mesét olvassunk a gyerekeknek, mert az nemcsak a szöveggel kapcsolatos képességeket fejleszti (szövegértés, aktív figyelem), de a képzelőerő fejlesztésében is komoly szerepe van a történeteknek. Az ilyen korú gyermekekre az ún. önkéntelen figyelem a jellemző, azaz azok a dolgok keltik fel az érdeklődésüket, amelyek érzelmileg megragadják őket. Fontos tehát, hogy a gyermek el-elkalandozó figyelme miatt a különféle nagy koncentrációt igénylő feladatok közé kellő szüneteket iktassunk be.

Az öltöztethető figuráknak nagyon fontos szerepet tulajdonítanak a szakemberek, illetve azok a babák is hasznosak, amelyeknek mozgatható testrészei vannak, vagy mozgatásra hangokat adnak ki. Csakúgy, mint az építőjátékok esetében, itt is a kor előrehaladtával egyre fontosabb, hogy a kiegészítők, szerszámok, öltözékek élethűek legyenek. Szintén a kreativitást segítik a rajzeszközök, amelyeket érdemes a korhoz mérten megválasztani. A kisebbeknek zsírkréta, a nagyobbaknak színes ceruzák, majd jöhet a vízfesték is. Ebben a korban már előfordul, hogy a saját elektromos játékok (vagy a játék laptop) mellett a gyerekek odaülnek a számítógéphez. Itt nagyon fontos, hogy a kornak megfelelő, valóban fejlesztő játékot játsszanak (a témáról lásd bővebben korábbi cikkünket ).

Ne feledkezzünk meg a könyvekről sem: a színes-képes albumok mellett 5 éves kor körül már ez ABC-s, számolós könyvek, illetve az egyszerű, ismeretterjesztő könyvek is előkerülhetnek.

A Mikulás és a Karácsony közeledtével sok szülőnek okoz fejtörést, hogy mit is vegyen a gyermekének. Szakemberek szerint óvatosan kell bánni azokkal a gyakran slágertermékké váló játékokkal, amelyek túl zajosak.

A University Of California - Irvine füll-, orr- gégészeti kutatói két tucat népszerű játékról állapították meg, hogy 90 decibel feletti a teljesítménye, de nem ritka a 100 decibel feletti hangerő, amely egy láncfűrész vagy egy vonat hangjával egyenértékű.

A süketszobában tesztelt termékek hangerejét megmérték közvetlenül a hangszóró mellet, illetve 30cm-ről - ilyen hosszú a tipegők karja - is. A kutatók szerint a rendeltetésszerű használattal nem történhet baj a legtöbb játék esetében, de a közvetlenül a fül mellett felharsanó zajok akár maradandó károsodást is okozhatnak. A 85 decibel feletti zajok általában már okozhatnak halláskárosodást, de ez a hangerőtől és a zaj időtartamától is függ. Azt tanácsolják, ha zajos játékot veszünk, figyeljünk oda a használatára. Alapszabály, hogy ha nekünk hangos valami, és idegesít a zaja, akkor ez hasonlóan hat a gyerekre is.

A tesztelt játékok és a hangerő decibelben (közvetlenül a hangszórónál / 30cm-re tőle)

• Road Rippers Lightning Rods (108 / 68)
• I Am T-Pain microphone (101 / 64)
• Tonka Mighty Motorized Fire Truck (100 / 69)
• Marvel Super Shield Captain America (98 / 69)
• Whac-A-Mole game (95 / 69)
• Tapz electronic reflex game (95 / 65)
• Sesame Street Let's Rock Elmo (95 / 74)
• VTech Magical Learning Wand (94 / 69)
• Toy Story Buzz Lightyear Cosmic Blaster (93 / 60)
• Green Lantern Colossal Cannon (92 / 67)

Ugorjunk egy nagyot az időben és sorozatunk mai részében nézzük meg, mivel játszottak dédanyáink, ükapáink (kinek-kinek életkora szerint). Az akkori - elsősorban ügyességi - játékok jelentős része ma is a gyerekszobák kelléke, míg pl. a korszak kedvence, a Monopoly azóta a világbajnokságok szervezéséig jutott.

Az 1930-as évekre esett az előző, világméretű gazdasági válság, így a korábbi fellendülés megtorpanását a gyermekjátékok piaca is megérezte. A beszámolók szerint a korszak játékait a nyugati világban is az egyszerűség jellemezte. A görkorcsolya, a roller vagy a bicikli természetesen akkoriban is a gyermekek kedvenc sportszere volt. Máig a  korszak népszerű játékaként tartják számon a Tinkertoyt, az 1910-es években kifejlesztett elemes építőjátékot. A különféle színű fapálcikák eltérő hosszúságúak voltak, amelyeket kis körök segítségével lehetett összekapcsolni, és térbeli formákat létrehozni. Az első évtizedben milliós eladást produkáló játék egészen az ‘50-es évekig népszerű volt.

Forrás: Wikpedia

A századelő legnépszerűbb társasjátéka a Monopoly volt, amelyet egy 1903-as előzmény (az adórendszert elmagyarázni hivatott Landlord’s Game) mintájára alakított ki Charles Darrow - nem kevés jogi háborúskodást vonva ezzel maga után. A hatalmas karriert befutott táblás játék ugyan alapjaiban segített megértetni a gyermekekkel a piacgazdaság működését, de sok kritika is érte amiatt, hogy célja, a monopólium kialakítása, a többiek legyőzése hibás erkölcsi nézetekre épül. Mindenesetre heti 20.000 játék értékesítésvel Darrow az első milliomos játéktervezőként vonult be a történelembe. Egyes adatok szerint 300 millióhoz közelítenek a több mint 100 országban forgalmazott játék eladásai, eközben a jogokat megvásároló Hasbro 1973 óta rendez világbajnokságot a játéknak a 20 ezer dolláros fődíjért.

Forrás: monopoly.cdbpdx.com

Ugyanígy a a korszak kedvelt, a “Ki nevet a végén”-nek megfelelő táblás játéka volt az USA-ban, a szintén milliós példányszámban eladott Sorry! Az egyszerű, a szerencsére és a taktikázásra egyaránt alapozó játék sok családnak okozott boldog órákat.

A kisebbek körében ekkoriban is a hintaló volt a sláger. Nem csoda, hogy egyes társaságok “európa legjobb kézzel készült hintalovaként” reklámozták a patinás portékát.

Forrás: kensington-rocking-horses.co.uk

Az állatfigurák között ekkoriban a Teddy Mackó tarolt a gyerekek között. A nevét Theodore “Teddy” Roosevelt amerikai elnök egy a század eleji szerencsétlen medve vadászata, és az erről készült karikatúra nyomán kapta a kedves, mozgatható végtagokkal bíró maci, amelyből 2006-ra 1,3 milliárd talált gazdára.

Forrás: Wikipédia

A technikai újítások már ekkor is beszivárogtak a gyermekvilágba. Az évtized hemzsegett a fizika, elsősorban az optika újításaitól, így például a sztereó képeket (kb. a mai 3D-s technológia elődjét) bemutatni képes szeteroszkóp is ekkor került tömeggyártásba.

A sikeres View Master egyik első szériája (forrás: reminisce.com)

A motorizáció elterjedtével a gyerekek is szerettek volna autózni az otthonukban, így került forgalomba a pedálos autó (itt pl. egy eredeti 1930's Skippy Pontiac Fire Chief 6.500 dollárba kerül ma),  a repülőmodellek, vagy a pedálos és lendkerekes traktor.

Forrás: juvenileautomobiles.com

Ugyanígy már ebben az időszakban is egyre több gyerekjáték képezte le a “felnőttes” dolgokat, eszközöket. A korszak ideálja volt az irodista, ezért a gyermekek körében az írógépek is népszerűek voltak.

Balra a játék, jobbra az eredeti (forrás: typewriter.be)

Disney karakterek ekkor váltak igazán népszerűvé, így valószínűleg az első márkázott, gyermekeknek szánt reklámtermékek is a rajzfilmgyártóhoz kötődnek. A képeslaptól a bögrén át a különféle játékokig mindenhol felbukkant Donald Kacsa és Miki Egér.

Az eredeti képeslap ma már muzeális érték

(forrás: vintagedisneymemorabilia.blogspot.hu)

Folyt. köv.

Sorozatuk előző részében a kisbabák első életévének ajánlott játékaival foglalkoztunk. Most a következő időszak hasznos, fejlesztő időtöltéseit tekintjük át.

A tipegő kor az egyik legszórakoztatóbb időszak a szülők számára, hiszen a gyermek figyelme kinyílik, kíváncsisága felerősödik, egyre érzékenyebben reagál a szülők és a környezet jelzéseire, de még nem kell a gyerek után rohanni, ha a biciklivel a lejtőt célozza meg vagy felmászik a fára. A totyogók tele vannak energiával, kíváncsisággal, imádnak mozogni és mozgatni: húzni, tolni, dobni, pakolni, mászni, lovagolni stb.

A korábbi szakaszhoz hasonlóan ebben az életkorban is a színek és formák határozzák meg a gyerekek érdeklődését, de imádják a nagy zajjal, érdekes hangokkal járó játékokat is. Az idő előrehaladtával egyre nő az interaktivitás szerepe, a gyermekek elvárják, hogy a püfölésre, gombok nyomogatására a játékok hangokkal, fényekkel válaszoljanak. 9-36 hónapos korig lényegesek és érdekesek azok a játékok, amelyek arra ösztönzik a kicsiket, hogy a kezükkel fedezzék fel a környező világot. A különféle formák elsajátítása ekkor már javában zajlik, alkalmasak erre például azok a játékok, amelyekben csak a megfelelő formát (négyszög, kör stb.) lehet a szükséges helyre betuszkolni.

Ebben a korban az egyszerű hangszerek (kasztanyetta, rumbatök, xilofon stb.) szintén segítik a gyermek kommunikációs készségeinek kibontakozását, főként, ha mondókák, játékok során együtt ritmizáljuk a hallottakat.

A totyogókat már ki lehet vinni a kertbe, játszótérre, ebben a korban imádják a mászható, meglovagolható kinti játékokat. Ugyanígy a benti játék során is fontos, hogy az aktivitás lekösse az energiákat, és fejlessze a motoros készségeket, az egyensúlyérzéket. Ebben jó szolgálatot tesznek a különböző felfújható gumis lovaglóeszközök, a tolható, nagy kerekű járművek, amelyekre rátámaszkodhat vagy ráülhet a kicsi.

Ebben a korban a fantázia, a kreativitás elsősorban a különféle – még egyszerűbb – építőjátékokkal hozható felszínre. Elsősorban az 5-25 darabos, nagy formátumú, könnyű fa vagy műanyag kockaépítők jöhetnek számításba, de egy éves kor után már a 3-5 elemű puzzle-k is odaadhatóak a kicsinek. Ugyanígy lekötik a figyelmüket azok a játékok, amelyek rejtett részletei, figurái a gyermek különféle tevékenységeire válnak láthatóvá.

Az egy évesnél idősebb gyermekek már igyekeznek a hangokkal, lassan a formálódó szavakkal bekapcsolódni a kommunikációba. Éppen ezért nemcsak az a fontos, hogy a szülők – kerülve a gügyögést – érthetően, artikuláltan és minél többet beszéljenek a gyerekkel, de a szókincs bővítését, a hangok elsajátítását különféle játékokkal is segíthetjük. Szintén erre az időszakra tehető a szerepjátékok megkedvelése, amikor a gyerekek elkezdik utánozni a szülőket, felnőtteket vagy akár az állatokat, mesefigurákat. Másfél éves kortól már az egyszerűbb öltöztetős játékok is szóba jöhetnek, de a telefont, a takarítóeszközöket, a ház a szoba elemeit utánzó játékok mind segítenek leképezni a gyermek számára a világot.

Ma már nálunk is roskadoznak játékboltok polcai a különféle fejlesztő célú, vagy épp csak a gyermekek felhőtlen szórakozását szem előtt tartó játékotól, legyen szó a bonyolult elektronikai eszközökről, a logikai játékokról, vagy az egyszerű plüssállatokról. Sorozatunkban most azt járjuk körbe, hogy az előző évtizedekben vagy akár évszázadokban mely játékokra kerekedtek ki a gyermekek szemei, mi volt a vágy netovábbja az óvodai vagy iskolai versengés során.

A 80-as évek még nincs olyan messze, mégis, az akkori játékok nagyon távolinak tűnnek, főként, hogy a gyermekek fejlesztését kevéssé tartották szem előtt a tervezők, sokkal inkább az elektronika teremtette új lehetőségekben lubickoltak.

1.) Kezdjük azzal, amely egyetlen gyerekszobából sem hiányozhatott: a Moncsicsi. Minden kornak megvannak a semmire nem használható, ám annál divatosabb darabja - a ‘80-as években ez volt a Moncsicsi.

Forrás: http://retronom.hu

2.) Rubik Ernő bűvökockája ma is a magyar lelemény szimbóluma, sok fejlesztő játék elődje. Bár a feltaláló már a 70-es évek közepén benyújtotta a 20 tekerésből kirakható, ám 3 252 003 274 489 856 000 eltérő állásba széttekerhető kocka szabadalmát, a világkarrierre a 80-as évekig kellett várni. Az Országos Pedagógiai Intézet elutasította a kocka oktatási segédeszközzé minősítését, ennek ellenére 1980-ban minden tizedik magyarnak volt egy a táskájában az évtized közepére pedig milliószám adták el világszerte. Alább egy alig 6 másodperces kirakóbajnok!

3.) Ejtsünk egy szót minden idők legsikeresebb hazai táblás játékáról, a Gazdálkodj okosan!-ról. A Capitaly vagy a Monopoly 1966-ban útjára indult tervgazdasági elődje az egyéni boldogulás rögös útját modelezi a kicsiknek. 1981-ben az új gazdasági mechanizmusnak megfelelően nemcsak új köntöst kapott, de új gazdasági fogalmakat is bevezettek a játékban (emellett az “Italbolt” vagy “Dohánybolt” kártyákat felváltotta a “Dohányzás káros” tábla). A játék 1990-ig több mint egymillió példányban kelt el itthon.

Forrás: blogspot.com

4.) A Pogo labda (Pogo ball) az évtized egyik egyensúlyérzék-fejlesztője volt, kimondottan örökmozgóknak, több változata még ma is fellelhető a boltokban. Mai szemmel viccesek a reklámjai.

5.) Ne feledkezzünk meg az évtized egyik legnagyobb őrületéről, a Csillagok háborújáról. A Star Wars széria szereplőiből készült mozgatható, fröccsönött figurák túlélték a 80-as éveket, az eBay-en ma is fellelhetőek az eredeti darabok, gyűjtők akár csillagászati árat is hajlandóak fizetni értük.

Forrás: eBay

6.) A Commodore 64 a maga kb. 25 millió eladott példányával minden idők legsikeresebb számítógépének számít. Nem igazán volt olyan nyugati háztartás, ahol ne könyörögték volna ki a gyerekek a C64-et, míg itthon is sok-sok otthonban előfordult, illetve az iskolai “géptermek” kedvelt darabja volt, ahol a BASIC programnyelv elsajátítása helyett inkább a játékoprogramok futottak.

Forrás: www.commodoreusa.net

7.) 1984-ben a Hasbro felvásárolta a japán Takara gyár Microman és Daiclone szériáit, majd Transformers néven újramárkázta őket, és elindult az első generáció. A többi már történelem... Érdekes, hogy a figurák később keltek életre és kaptak karaktert, például a legendás Marvel képregény-kiadó 80 részes szériája is a gyártást követően született, nem pedig fordítva.

Forrás: http://shaunwong.com/

Folyt. köv.

Most induló sorozatunkban végignézzük, az egyes életkorokban mely játékok segítik leginkább a gyerekek fejlődését. Kezdjük rögtön az elején: mikortól és milyen játékot adjunk a gyereknek az első életév során?

Azt érdemes mindenképp szem előtt tartanunk, hogy a kisbabák számára az első időszak elsősorban a felfedezésről szól. A születés után a világ hirtelen fényesebbé, hangosabbá és tágasabbá válik számukra. Olyan alapvető dolgokkal kell megismerkedniük, mint saját érzékszerveik működése, az elemi mozgásformák, és persze közvetlen környezetük. A látás kezdetben még a tapintás és a hallás mögött kullog, de rövid idő alatt kialakul az arcok felismerésének képessége.

Az első életévben ezért a legegyszerűbb játékok ajánlottak. Nagy kedvenc az utánzós játékok minden formája, amely a társas fejlődés szempontjából fontos. A szülők vagy adott esetben nagyobb gyerekek megfigyelése és viselkedésük elismétlése, a mimika, hangok, tevékenységek, tárgyhasználat utánzása nagyon fontos és élvezetes közös játék is lehet. Az incselkedés, huncutkodás pedig kíséretezés a megszerzett társas készségekkel. (Pl. kukucs-játékok, elbújás, mosolygás az emberekre, arcok vágása.)

A csecsemőkre nagy hatást gyakorolnak a színes tárgyak, amelyek a szem és a tapintás számára is elérhetőek. A két funkció összehangolását lehetővé tevő babák és egyszerű, kellemes tapintású játékok javasoltak. Sokszor a felnőttek tárgyai a legizgalmasabbak: például egy kiskanál, egy ruhadarab vagy egy karkötő is szolgálhat első kedvenc játékul.

A mozgásszerveket fejleszti, ha ezeket a gyerektől néhány centiméterre helyezzük, hogy neki kelljen észrevennie, majd kézzel nyúlva érte, alaposan megvizsgálhassa. Ebben a korban a saját testrészek felfedezése ugyanolyan izgalmas lehet, mint ahogy a mama ujjait vagy akár haját is szívesen fogdossa, kóstolja meg a kisbaba.

Ne feledjük azt sem, hogy a felfedezés egyik legfontosabb része a kóstolás – minden játéknak moshatónak, tisztíthatónak kell lennie, ugyanis ezeket a gyerek szinte mindig meg is rágcsálja. Ugyanezért kerüljük a kisméretű tárgyakat, amelyeket lenyelhet, vagy épp elzárhatják a légutakat próbálkozás közben.

Fél éves korra a látás mellett a mozgás is sokat fejlődik. A kisbaba gyorsan megtanul mászni, erősebb lesz a fogása, így a felfedezések „hatósugara” is sokat tágul. Kialakul a térlátás, és képes lesz kézbe venni játékokat. Összekapcsolódik már fejben a tárgyak mérete, színe és alakja: elérkezik a nagy babák korszaka. Kézbe vételhez alkalmas méretű – de nem lenyelhető – labdával stimulálhatjuk a motoros készséget. Ebben a korban a statikus tárgyak mellett a kiszámíthatóan mozgó játékok is segítenek a tárgyfelismerés elmélyítésében, az ismerős dolgok biztos azonosításában.

Az incselkedés, utánzás mellett fokozatosan a bonyolultabb, funkcionális tárgyak is jó játékszerré válhatnak. Ilyen lehet akár egy süteményes doboz vagy egyéb tároló alkalmatosság is, amelybe más, kisebb tárgyakat belehelyezhet. Hangot adó játékok is képesek lebilincselő hatással lenni a fél évesnél idősebb gyerekekre, különösen, ha a tárgy hangja összefüggésben áll valamilyen mozgással – ezen elv mentén lett tartós világsiker a nyomásra sípoló gumikacsa vagy épp a csörgők is.

A nyolcadik hónap környékétől jön el a mozgatható, például eldobható, összegyűrhető játékszerek ideje. Egy éves kor körül már a funkcionális játékok a leghasznosabbak. Azok, amelyeket fel lehet építeni és le lehet rombolni, meg lehet tölteni és ki lehet üríteni, húzni-vonni lehet. Az építőkockák vagy épp a telepakolásra váró dobozok egyre újabb és fejlettebb játékok eszközéül szolgálhatnak.

Gyerekünk egyre többet ül fel önállóan, majd állni kezd. Ha a játékokat magasabbra helyezzük, például egy stabil szék lapjára, örömmel fogja edzeni a felegyenesedéshez szükséges izmait. Mivel ekkor már képesek megkülönböztetni egyes játékok alkotórészeit, érdemes a babák testtájait felismertetni. A következő nagy korszak nyitányát pedig az a felismerés jelenti, amikor a gyerek felismeri, hogy neki magának és szüleinek ugyanolyan testrészei vannak, mint kedvenc plüssfigurájának. Innentől kezdve ugyanis a játékok és játék-helyzetek már szimbólumokként is működnek – de ez már a következő bejegyzésünk témája.

(VIA: The Right Baby Toys)