Játszóvilág Egyesület

A Játszóvilág Egyesület célja, hogy fölhívja a figyelmet az együttjátszás és a fejlesztő játékok szerepére a gyermekek és családok életében. Fontosnak tartjuk a gyermekek szellemi, szociális és érzelmi fejlődését és meggyőződésünk, hogy ehhez nagyban hozzájárulnak a kreatív fejlesztő játékok és a közös játszással eltöltött idő. Ezt szakmai kiadványokkal is alátámasztjuk, illetve kampányaink és pályázataink segítségével fölhívjuk az emberek figyelmét ennek jelentőségére.

Facebook

Friss topikok

Címkék

1930-as évek (1) 1950-es évek (2) agresszió (1) ajándék (1) általános iskola (1) angyal (1) babaház (1) babák (1) Barbie (1) barkácsolás (1) barlang (1) betű (1) cérna (1) család (3) dekoráció (1) drót (1) egészség (1) ellenpélda (2) Építőjáték (1) építőjátékok (1) fejlesztés (8) fejlesztő játék (1) fejlesztő játékok (4) Fejlesztő játékok (3) fejlődés (1) fenyőfa (1) festés (1) fiatal (1) finommozgás (1) Forbes (2) G.I.Joe (1) gimnázium (1) gomb (1) gyakorlás (2) gyakorlat (1) gyerek (14) gyerekek (2) gyermek (5) gyöngy (1) gyurma (1) hivatás (1) hobbi (1) hópehely (1) hullahopp (1) írás (1) iskolas (1) játék (15) játékkatonák (1) Játékok (1) játékok (2) játékprogramok (1) Játéktörénet (1) játéktörténet (3) Játéktörténet (4) kaland (1) kapcsolat (1) karácsony (3) karácsonyfa (1) karácsonyfadísz (1) készségfejlesztés (2) keszsegfejlesztes (1) készségfejlesztő játék (1) kikapcsolódás (1) kirándulás (1) kisbaba (2) Klasszikus játékok (1) kontroll (1) Kreativitás (1) kreativitás (1) Kreatív játékok (3) Legendás játékok (1) Lego Friends (1) lélek (1) Magyarország (1) Matematikai készség (1) megoldás (1) Mikulás (1) Nemi szerepek (1) nevelés (4) olló (1) olvasás (1) önfegyelem (1) önkontroll (1) origami (1) ősz (1) óvoda (3) óvodás kor (1) pályaválasztás (1) papír (1) Papír (1) pszichológia (3) ragasztó (1) rajzolás (2) retró (2) rossz (1) rosszalkodik (1) segítésg (1) sport (1) szabadidő (3) szakember (2) számítógép (1) szerepjátékok (1) színezés (1) szókincs (1) szülő (1) tanácsadás (1) tanulás (3) tanuló (1) Társasjáték (1) technika (1) tél (1) televízió (1) Térlátás (1) TOTY (1) Toy Industry Association (1) tudományos játék (1) túra (1) ünnep (1) ünnepek (1) videojáték (1) vízesés (1) zaj (1) Zsírkréta (1) Címkefelhő

Az ovis kor játékai

2012.11.20. 09:07 Játszóvilág Egyesület

A 3-5 év közötti időszak komoly változásokat hoz mind a gyermek testi, mind lelki fejlődésében. Ebben a korban a gyerekek rengeteget mozognak, gyorsan tanulnak, és rendkívül nyitottak az új dolgok irányába.

Az ovis korú gyerekeknek leginkább a fantáziát megmozgató, kihívást, megoldandó feladatot jelentő játékokat érdemes választani, illetve ebben a korban megnő az utánzás és a szerepjátékok jelentősége is a gyermekek életében. Ebben az időszakban a gyermekek gyorsan fogadnak be új ismereteket, de rengeteg ismétlésre van szükségük. Rengeteget mozognak - hiszen a testük hatalmas változásokon megy keresztül, míg az óvodás kor végére testalkatuk már "felnőttesebb" vonásokat mutat - ennek következtében az iskolás korra a testi ügyességük megnő, képesek lesznek a finomabb, nagy kézügyességet igénylő feladatok megoldására is. Éppen ezért érdemes ez irányba is tudatosan fejleszteni őket (ebben például az építőjátékoknak hatalmas jelentősége van).

A mozgásigényt kielégítendő, érdemes olyan játékokat vásárolnunk, amelyek fejlesztik is a gyermek egyensúlyérzékét, mint pl. a háromkerekű játékmotor, később a kerékpár (kezdetben pótkerékkel felszerelve), gör- és jégkorcsolya (kezdetben kétsoros, illetve kétélű), ugrálókötél, szánkó, és természetesen a különféle méretű és anyagú labdák. Ugyanígy hasznosak a húzható-tolható autók, vonatok stb. vagy a lányoknak a felnőtt világ utánzását lehetővé tévő játék babakocsi. Mivel ebben a korban a gyerekek már nem vesznek mindent a szájukba, csökken a tárgyak lenyelésének a kockázata, így kisebb elemekkel is gazdagítható az építőjátékok tárháza, illetve a sok elemből álló építőjátékok és puzzle-k (3 éveseknek 20 darabig, 4 éveseknek 30 elemig, míg 5 éves korban már 50 elemig is elmehetünk) is le tudják már kötni a kicsik figyelmét. A lányok esetében az építést kiválthatja például a gyöngyfűzés is, egyre hosszabb zsinórokkal.

Már négy éves kortól érdemes a geometriai érzéket fejlesztő, a színek és formák manipulását lehetővé tévő játékokat a gyermek kezébe adni. Ugyanígy egyre bonyolultabb csoportosító, válogató feladataokat is el tudnak már végezni a gyerekek, illetve megkezdik az egyszerű számolást is, amelyben szintén segíthetünk kártyákkal, dominóval, vagy a táblás társasjátékok bevezetésével. Ezeknek egyébként a szociális készségek fejlesztésében is fontos szerepe van, hiszen ebben a korban váltja fel a gyerekek esetében az egymás mellett játszást az együtt játszás.

Ugyanerre a korra tehető a beszéd képességének a fejlődése, a szókincs rohamos bővülése. Nagyon fontos, hogy sok-sok mesét olvassunk a gyerekeknek, mert az nemcsak a szöveggel kapcsolatos képességeket fejleszti (szövegértés, aktív figyelem), de a képzelőerő fejlesztésében is komoly szerepe van a történeteknek. Az ilyen korú gyermekekre az ún. önkéntelen figyelem a jellemző, azaz azok a dolgok keltik fel az érdeklődésüket, amelyek érzelmileg megragadják őket. Fontos tehát, hogy a gyermek el-elkalandozó figyelme miatt a különféle nagy koncentrációt igénylő feladatok közé kellő szüneteket iktassunk be.

Az öltöztethető figuráknak nagyon fontos szerepet tulajdonítanak a szakemberek, illetve azok a babák is hasznosak, amelyeknek mozgatható testrészei vannak, vagy mozgatásra hangokat adnak ki. Csakúgy, mint az építőjátékok esetében, itt is a kor előrehaladtával egyre fontosabb, hogy a kiegészítők, szerszámok, öltözékek élethűek legyenek. Szintén a kreativitást segítik a rajzeszközök, amelyeket érdemes a korhoz mérten megválasztani. A kisebbeknek zsírkréta, a nagyobbaknak színes ceruzák, majd jöhet a vízfesték is. Ebben a korban már előfordul, hogy a saját elektromos játékok (vagy a játék laptop) mellett a gyerekek odaülnek a számítógéphez. Itt nagyon fontos, hogy a kornak megfelelő, valóban fejlesztő játékot játsszanak (a témáról lásd bővebben korábbi cikkünket ).

Ne feledkezzünk meg a könyvekről sem: a színes-képes albumok mellett 5 éves kor körül már ez ABC-s, számolós könyvek, illetve az egyszerű, ismeretterjesztő könyvek is előkerülhetnek.

Szólj hozzá!

Címkék: játék óvoda készségfejlesztés fejlesztő játékok óvodás kor

Mi legyen a kisbaba első játéka?

2012.11.06. 08:08 Játszóvilág Egyesület

Most induló sorozatunkban végignézzük, az egyes életkorokban mely játékok segítik leginkább a gyerekek fejlődését. Kezdjük rögtön az elején: mikortól és milyen játékot adjunk a gyereknek az első életév során?

Azt érdemes mindenképp szem előtt tartanunk, hogy a kisbabák számára az első időszak elsősorban a felfedezésről szól. A születés után a világ hirtelen fényesebbé, hangosabbá és tágasabbá válik számukra. Olyan alapvető dolgokkal kell megismerkedniük, mint saját érzékszerveik működése, az elemi mozgásformák, és persze közvetlen környezetük. A látás kezdetben még a tapintás és a hallás mögött kullog, de rövid idő alatt kialakul az arcok felismerésének képessége.

Az első életévben ezért a legegyszerűbb játékok ajánlottak. Nagy kedvenc az utánzós játékok minden formája, amely a társas fejlődés szempontjából fontos. A szülők vagy adott esetben nagyobb gyerekek megfigyelése és viselkedésük elismétlése, a mimika, hangok, tevékenységek, tárgyhasználat utánzása nagyon fontos és élvezetes közös játék is lehet. Az incselkedés, huncutkodás pedig kíséretezés a megszerzett társas készségekkel. (Pl. kukucs-játékok, elbújás, mosolygás az emberekre, arcok vágása.)

A csecsemőkre nagy hatást gyakorolnak a színes tárgyak, amelyek a szem és a tapintás számára is elérhetőek. A két funkció összehangolását lehetővé tevő babák és egyszerű, kellemes tapintású játékok javasoltak. Sokszor a felnőttek tárgyai a legizgalmasabbak: például egy kiskanál, egy ruhadarab vagy egy karkötő is szolgálhat első kedvenc játékul.

A mozgásszerveket fejleszti, ha ezeket a gyerektől néhány centiméterre helyezzük, hogy neki kelljen észrevennie, majd kézzel nyúlva érte, alaposan megvizsgálhassa. Ebben a korban a saját testrészek felfedezése ugyanolyan izgalmas lehet, mint ahogy a mama ujjait vagy akár haját is szívesen fogdossa, kóstolja meg a kisbaba.

Ne feledjük azt sem, hogy a felfedezés egyik legfontosabb része a kóstolás – minden játéknak moshatónak, tisztíthatónak kell lennie, ugyanis ezeket a gyerek szinte mindig meg is rágcsálja. Ugyanezért kerüljük a kisméretű tárgyakat, amelyeket lenyelhet, vagy épp elzárhatják a légutakat próbálkozás közben.

Fél éves korra a látás mellett a mozgás is sokat fejlődik. A kisbaba gyorsan megtanul mászni, erősebb lesz a fogása, így a felfedezések „hatósugara” is sokat tágul. Kialakul a térlátás, és képes lesz kézbe venni játékokat. Összekapcsolódik már fejben a tárgyak mérete, színe és alakja: elérkezik a nagy babák korszaka. Kézbe vételhez alkalmas méretű – de nem lenyelhető – labdával stimulálhatjuk a motoros készséget. Ebben a korban a statikus tárgyak mellett a kiszámíthatóan mozgó játékok is segítenek a tárgyfelismerés elmélyítésében, az ismerős dolgok biztos azonosításában.

Az incselkedés, utánzás mellett fokozatosan a bonyolultabb, funkcionális tárgyak is jó játékszerré válhatnak. Ilyen lehet akár egy süteményes doboz vagy egyéb tároló alkalmatosság is, amelybe más, kisebb tárgyakat belehelyezhet. Hangot adó játékok is képesek lebilincselő hatással lenni a fél évesnél idősebb gyerekekre, különösen, ha a tárgy hangja összefüggésben áll valamilyen mozgással – ezen elv mentén lett tartós világsiker a nyomásra sípoló gumikacsa vagy épp a csörgők is.

A nyolcadik hónap környékétől jön el a mozgatható, például eldobható, összegyűrhető játékszerek ideje. Egy éves kor körül már a funkcionális játékok a leghasznosabbak. Azok, amelyeket fel lehet építeni és le lehet rombolni, meg lehet tölteni és ki lehet üríteni, húzni-vonni lehet. Az építőkockák vagy épp a telepakolásra váró dobozok egyre újabb és fejlettebb játékok eszközéül szolgálhatnak.

Gyerekünk egyre többet ül fel önállóan, majd állni kezd. Ha a játékokat magasabbra helyezzük, például egy stabil szék lapjára, örömmel fogja edzeni a felegyenesedéshez szükséges izmait. Mivel ekkor már képesek megkülönböztetni egyes játékok alkotórészeit, érdemes a babák testtájait felismertetni. A következő nagy korszak nyitányát pedig az a felismerés jelenti, amikor a gyerek felismeri, hogy neki magának és szüleinek ugyanolyan testrészei vannak, mint kedvenc plüssfigurájának. Innentől kezdve ugyanis a játékok és játék-helyzetek már szimbólumokként is működnek – de ez már a következő bejegyzésünk témája.

(VIA: The Right Baby Toys)

Szólj hozzá!

Címkék: játék készségfejlesztés kisbaba

süti beállítások módosítása