A 3-5 év közötti időszak komoly változásokat hoz mind a gyermek testi, mind lelki fejlődésében. Ebben a korban a gyerekek rengeteget mozognak, gyorsan tanulnak, és rendkívül nyitottak az új dolgok irányába.

Az ovis korú gyerekeknek leginkább a fantáziát megmozgató, kihívást, megoldandó feladatot jelentő játékokat érdemes választani, illetve ebben a korban megnő az utánzás és a szerepjátékok jelentősége is a gyermekek életében. Ebben az időszakban a gyermekek gyorsan fogadnak be új ismereteket, de rengeteg ismétlésre van szükségük. Rengeteget mozognak - hiszen a testük hatalmas változásokon megy keresztül, míg az óvodás kor végére testalkatuk már "felnőttesebb" vonásokat mutat - ennek következtében az iskolás korra a testi ügyességük megnő, képesek lesznek a finomabb, nagy kézügyességet igénylő feladatok megoldására is. Éppen ezért érdemes ez irányba is tudatosan fejleszteni őket (ebben például az építőjátékoknak hatalmas jelentősége van).

A mozgásigényt kielégítendő, érdemes olyan játékokat vásárolnunk, amelyek fejlesztik is a gyermek egyensúlyérzékét, mint pl. a háromkerekű játékmotor, később a kerékpár (kezdetben pótkerékkel felszerelve), gör- és jégkorcsolya (kezdetben kétsoros, illetve kétélű), ugrálókötél, szánkó, és természetesen a különféle méretű és anyagú labdák. Ugyanígy hasznosak a húzható-tolható autók, vonatok stb. vagy a lányoknak a felnőtt világ utánzását lehetővé tévő játék babakocsi. Mivel ebben a korban a gyerekek már nem vesznek mindent a szájukba, csökken a tárgyak lenyelésének a kockázata, így kisebb elemekkel is gazdagítható az építőjátékok tárháza, illetve a sok elemből álló építőjátékok és puzzle-k (3 éveseknek 20 darabig, 4 éveseknek 30 elemig, míg 5 éves korban már 50 elemig is elmehetünk) is le tudják már kötni a kicsik figyelmét. A lányok esetében az építést kiválthatja például a gyöngyfűzés is, egyre hosszabb zsinórokkal.

Már négy éves kortól érdemes a geometriai érzéket fejlesztő, a színek és formák manipulását lehetővé tévő játékokat a gyermek kezébe adni. Ugyanígy egyre bonyolultabb csoportosító, válogató feladataokat is el tudnak már végezni a gyerekek, illetve megkezdik az egyszerű számolást is, amelyben szintén segíthetünk kártyákkal, dominóval, vagy a táblás társasjátékok bevezetésével. Ezeknek egyébként a szociális készségek fejlesztésében is fontos szerepe van, hiszen ebben a korban váltja fel a gyerekek esetében az egymás mellett játszást az együtt játszás.

Ugyanerre a korra tehető a beszéd képességének a fejlődése, a szókincs rohamos bővülése. Nagyon fontos, hogy sok-sok mesét olvassunk a gyerekeknek, mert az nemcsak a szöveggel kapcsolatos képességeket fejleszti (szövegértés, aktív figyelem), de a képzelőerő fejlesztésében is komoly szerepe van a történeteknek. Az ilyen korú gyermekekre az ún. önkéntelen figyelem a jellemző, azaz azok a dolgok keltik fel az érdeklődésüket, amelyek érzelmileg megragadják őket. Fontos tehát, hogy a gyermek el-elkalandozó figyelme miatt a különféle nagy koncentrációt igénylő feladatok közé kellő szüneteket iktassunk be.

Az öltöztethető figuráknak nagyon fontos szerepet tulajdonítanak a szakemberek, illetve azok a babák is hasznosak, amelyeknek mozgatható testrészei vannak, vagy mozgatásra hangokat adnak ki. Csakúgy, mint az építőjátékok esetében, itt is a kor előrehaladtával egyre fontosabb, hogy a kiegészítők, szerszámok, öltözékek élethűek legyenek. Szintén a kreativitást segítik a rajzeszközök, amelyeket érdemes a korhoz mérten megválasztani. A kisebbeknek zsírkréta, a nagyobbaknak színes ceruzák, majd jöhet a vízfesték is. Ebben a korban már előfordul, hogy a saját elektromos játékok (vagy a játék laptop) mellett a gyerekek odaülnek a számítógéphez. Itt nagyon fontos, hogy a kornak megfelelő, valóban fejlesztő játékot játsszanak (a témáról lásd bővebben korábbi cikkünket ).

Ne feledkezzünk meg a könyvekről sem: a színes-képes albumok mellett 5 éves kor körül már ez ABC-s, számolós könyvek, illetve az egyszerű, ismeretterjesztő könyvek is előkerülhetnek.

A Mikulás és a Karácsony közeledtével sok szülőnek okoz fejtörést, hogy mit is vegyen a gyermekének. Szakemberek szerint óvatosan kell bánni azokkal a gyakran slágertermékké váló játékokkal, amelyek túl zajosak.

A University Of California - Irvine füll-, orr- gégészeti kutatói két tucat népszerű játékról állapították meg, hogy 90 decibel feletti a teljesítménye, de nem ritka a 100 decibel feletti hangerő, amely egy láncfűrész vagy egy vonat hangjával egyenértékű.

A süketszobában tesztelt termékek hangerejét megmérték közvetlenül a hangszóró mellet, illetve 30cm-ről - ilyen hosszú a tipegők karja - is. A kutatók szerint a rendeltetésszerű használattal nem történhet baj a legtöbb játék esetében, de a közvetlenül a fül mellett felharsanó zajok akár maradandó károsodást is okozhatnak. A 85 decibel feletti zajok általában már okozhatnak halláskárosodást, de ez a hangerőtől és a zaj időtartamától is függ. Azt tanácsolják, ha zajos játékot veszünk, figyeljünk oda a használatára. Alapszabály, hogy ha nekünk hangos valami, és idegesít a zaja, akkor ez hasonlóan hat a gyerekre is.

A tesztelt játékok és a hangerő decibelben (közvetlenül a hangszórónál / 30cm-re tőle)

• Road Rippers Lightning Rods (108 / 68)
• I Am T-Pain microphone (101 / 64)
• Tonka Mighty Motorized Fire Truck (100 / 69)
• Marvel Super Shield Captain America (98 / 69)
• Whac-A-Mole game (95 / 69)
• Tapz electronic reflex game (95 / 65)
• Sesame Street Let's Rock Elmo (95 / 74)
• VTech Magical Learning Wand (94 / 69)
• Toy Story Buzz Lightyear Cosmic Blaster (93 / 60)
• Green Lantern Colossal Cannon (92 / 67)

Ugorjunk egy nagyot az időben és sorozatunk mai részében nézzük meg, mivel játszottak dédanyáink, ükapáink (kinek-kinek életkora szerint). Az akkori - elsősorban ügyességi - játékok jelentős része ma is a gyerekszobák kelléke, míg pl. a korszak kedvence, a Monopoly azóta a világbajnokságok szervezéséig jutott.

Az 1930-as évekre esett az előző, világméretű gazdasági válság, így a korábbi fellendülés megtorpanását a gyermekjátékok piaca is megérezte. A beszámolók szerint a korszak játékait a nyugati világban is az egyszerűség jellemezte. A görkorcsolya, a roller vagy a bicikli természetesen akkoriban is a gyermekek kedvenc sportszere volt. Máig a  korszak népszerű játékaként tartják számon a Tinkertoyt, az 1910-es években kifejlesztett elemes építőjátékot. A különféle színű fapálcikák eltérő hosszúságúak voltak, amelyeket kis körök segítségével lehetett összekapcsolni, és térbeli formákat létrehozni. Az első évtizedben milliós eladást produkáló játék egészen az ‘50-es évekig népszerű volt.

Forrás: Wikpedia

A századelő legnépszerűbb társasjátéka a Monopoly volt, amelyet egy 1903-as előzmény (az adórendszert elmagyarázni hivatott Landlord’s Game) mintájára alakított ki Charles Darrow - nem kevés jogi háborúskodást vonva ezzel maga után. A hatalmas karriert befutott táblás játék ugyan alapjaiban segített megértetni a gyermekekkel a piacgazdaság működését, de sok kritika is érte amiatt, hogy célja, a monopólium kialakítása, a többiek legyőzése hibás erkölcsi nézetekre épül. Mindenesetre heti 20.000 játék értékesítésvel Darrow az első milliomos játéktervezőként vonult be a történelembe. Egyes adatok szerint 300 millióhoz közelítenek a több mint 100 országban forgalmazott játék eladásai, eközben a jogokat megvásároló Hasbro 1973 óta rendez világbajnokságot a játéknak a 20 ezer dolláros fődíjért.

Forrás: monopoly.cdbpdx.com

Ugyanígy a a korszak kedvelt, a “Ki nevet a végén”-nek megfelelő táblás játéka volt az USA-ban, a szintén milliós példányszámban eladott Sorry! Az egyszerű, a szerencsére és a taktikázásra egyaránt alapozó játék sok családnak okozott boldog órákat.

A kisebbek körében ekkoriban is a hintaló volt a sláger. Nem csoda, hogy egyes társaságok “európa legjobb kézzel készült hintalovaként” reklámozták a patinás portékát.

Forrás: kensington-rocking-horses.co.uk

Az állatfigurák között ekkoriban a Teddy Mackó tarolt a gyerekek között. A nevét Theodore “Teddy” Roosevelt amerikai elnök egy a század eleji szerencsétlen medve vadászata, és az erről készült karikatúra nyomán kapta a kedves, mozgatható végtagokkal bíró maci, amelyből 2006-ra 1,3 milliárd talált gazdára.

Forrás: Wikipédia

A technikai újítások már ekkor is beszivárogtak a gyermekvilágba. Az évtized hemzsegett a fizika, elsősorban az optika újításaitól, így például a sztereó képeket (kb. a mai 3D-s technológia elődjét) bemutatni képes szeteroszkóp is ekkor került tömeggyártásba.

A sikeres View Master egyik első szériája (forrás: reminisce.com)

A motorizáció elterjedtével a gyerekek is szerettek volna autózni az otthonukban, így került forgalomba a pedálos autó (itt pl. egy eredeti 1930's Skippy Pontiac Fire Chief 6.500 dollárba kerül ma),  a repülőmodellek, vagy a pedálos és lendkerekes traktor.

Forrás: juvenileautomobiles.com

Ugyanígy már ebben az időszakban is egyre több gyerekjáték képezte le a “felnőttes” dolgokat, eszközöket. A korszak ideálja volt az irodista, ezért a gyermekek körében az írógépek is népszerűek voltak.

Balra a játék, jobbra az eredeti (forrás: typewriter.be)

Disney karakterek ekkor váltak igazán népszerűvé, így valószínűleg az első márkázott, gyermekeknek szánt reklámtermékek is a rajzfilmgyártóhoz kötődnek. A képeslaptól a bögrén át a különféle játékokig mindenhol felbukkant Donald Kacsa és Miki Egér.

Az eredeti képeslap ma már muzeális érték

(forrás: vintagedisneymemorabilia.blogspot.hu)

Folyt. köv.

Sorozatuk előző részében a kisbabák első életévének ajánlott játékaival foglalkoztunk. Most a következő időszak hasznos, fejlesztő időtöltéseit tekintjük át.

A tipegő kor az egyik legszórakoztatóbb időszak a szülők számára, hiszen a gyermek figyelme kinyílik, kíváncsisága felerősödik, egyre érzékenyebben reagál a szülők és a környezet jelzéseire, de még nem kell a gyerek után rohanni, ha a biciklivel a lejtőt célozza meg vagy felmászik a fára. A totyogók tele vannak energiával, kíváncsisággal, imádnak mozogni és mozgatni: húzni, tolni, dobni, pakolni, mászni, lovagolni stb.

A korábbi szakaszhoz hasonlóan ebben az életkorban is a színek és formák határozzák meg a gyerekek érdeklődését, de imádják a nagy zajjal, érdekes hangokkal járó játékokat is. Az idő előrehaladtával egyre nő az interaktivitás szerepe, a gyermekek elvárják, hogy a püfölésre, gombok nyomogatására a játékok hangokkal, fényekkel válaszoljanak. 9-36 hónapos korig lényegesek és érdekesek azok a játékok, amelyek arra ösztönzik a kicsiket, hogy a kezükkel fedezzék fel a környező világot. A különféle formák elsajátítása ekkor már javában zajlik, alkalmasak erre például azok a játékok, amelyekben csak a megfelelő formát (négyszög, kör stb.) lehet a szükséges helyre betuszkolni.

Ebben a korban az egyszerű hangszerek (kasztanyetta, rumbatök, xilofon stb.) szintén segítik a gyermek kommunikációs készségeinek kibontakozását, főként, ha mondókák, játékok során együtt ritmizáljuk a hallottakat.

A totyogókat már ki lehet vinni a kertbe, játszótérre, ebben a korban imádják a mászható, meglovagolható kinti játékokat. Ugyanígy a benti játék során is fontos, hogy az aktivitás lekösse az energiákat, és fejlessze a motoros készségeket, az egyensúlyérzéket. Ebben jó szolgálatot tesznek a különböző felfújható gumis lovaglóeszközök, a tolható, nagy kerekű járművek, amelyekre rátámaszkodhat vagy ráülhet a kicsi.

Ebben a korban a fantázia, a kreativitás elsősorban a különféle – még egyszerűbb – építőjátékokkal hozható felszínre. Elsősorban az 5-25 darabos, nagy formátumú, könnyű fa vagy műanyag kockaépítők jöhetnek számításba, de egy éves kor után már a 3-5 elemű puzzle-k is odaadhatóak a kicsinek. Ugyanígy lekötik a figyelmüket azok a játékok, amelyek rejtett részletei, figurái a gyermek különféle tevékenységeire válnak láthatóvá.

Az egy évesnél idősebb gyermekek már igyekeznek a hangokkal, lassan a formálódó szavakkal bekapcsolódni a kommunikációba. Éppen ezért nemcsak az a fontos, hogy a szülők – kerülve a gügyögést – érthetően, artikuláltan és minél többet beszéljenek a gyerekkel, de a szókincs bővítését, a hangok elsajátítását különféle játékokkal is segíthetjük. Szintén erre az időszakra tehető a szerepjátékok megkedvelése, amikor a gyerekek elkezdik utánozni a szülőket, felnőtteket vagy akár az állatokat, mesefigurákat. Másfél éves kortól már az egyszerűbb öltöztetős játékok is szóba jöhetnek, de a telefont, a takarítóeszközöket, a ház a szoba elemeit utánzó játékok mind segítenek leképezni a gyermek számára a világot.

Ma már nálunk is roskadoznak játékboltok polcai a különféle fejlesztő célú, vagy épp csak a gyermekek felhőtlen szórakozását szem előtt tartó játékotól, legyen szó a bonyolult elektronikai eszközökről, a logikai játékokról, vagy az egyszerű plüssállatokról. Sorozatunkban most azt járjuk körbe, hogy az előző évtizedekben vagy akár évszázadokban mely játékokra kerekedtek ki a gyermekek szemei, mi volt a vágy netovábbja az óvodai vagy iskolai versengés során.

A 80-as évek még nincs olyan messze, mégis, az akkori játékok nagyon távolinak tűnnek, főként, hogy a gyermekek fejlesztését kevéssé tartották szem előtt a tervezők, sokkal inkább az elektronika teremtette új lehetőségekben lubickoltak.

1.) Kezdjük azzal, amely egyetlen gyerekszobából sem hiányozhatott: a Moncsicsi. Minden kornak megvannak a semmire nem használható, ám annál divatosabb darabja - a ‘80-as években ez volt a Moncsicsi.

Forrás: http://retronom.hu

2.) Rubik Ernő bűvökockája ma is a magyar lelemény szimbóluma, sok fejlesztő játék elődje. Bár a feltaláló már a 70-es évek közepén benyújtotta a 20 tekerésből kirakható, ám 3 252 003 274 489 856 000 eltérő állásba széttekerhető kocka szabadalmát, a világkarrierre a 80-as évekig kellett várni. Az Országos Pedagógiai Intézet elutasította a kocka oktatási segédeszközzé minősítését, ennek ellenére 1980-ban minden tizedik magyarnak volt egy a táskájában az évtized közepére pedig milliószám adták el világszerte. Alább egy alig 6 másodperces kirakóbajnok!

3.) Ejtsünk egy szót minden idők legsikeresebb hazai táblás játékáról, a Gazdálkodj okosan!-ról. A Capitaly vagy a Monopoly 1966-ban útjára indult tervgazdasági elődje az egyéni boldogulás rögös útját modelezi a kicsiknek. 1981-ben az új gazdasági mechanizmusnak megfelelően nemcsak új köntöst kapott, de új gazdasági fogalmakat is bevezettek a játékban (emellett az “Italbolt” vagy “Dohánybolt” kártyákat felváltotta a “Dohányzás káros” tábla). A játék 1990-ig több mint egymillió példányban kelt el itthon.

Forrás: blogspot.com

4.) A Pogo labda (Pogo ball) az évtized egyik egyensúlyérzék-fejlesztője volt, kimondottan örökmozgóknak, több változata még ma is fellelhető a boltokban. Mai szemmel viccesek a reklámjai.

5.) Ne feledkezzünk meg az évtized egyik legnagyobb őrületéről, a Csillagok háborújáról. A Star Wars széria szereplőiből készült mozgatható, fröccsönött figurák túlélték a 80-as éveket, az eBay-en ma is fellelhetőek az eredeti darabok, gyűjtők akár csillagászati árat is hajlandóak fizetni értük.

Forrás: eBay

6.) A Commodore 64 a maga kb. 25 millió eladott példányával minden idők legsikeresebb számítógépének számít. Nem igazán volt olyan nyugati háztartás, ahol ne könyörögték volna ki a gyerekek a C64-et, míg itthon is sok-sok otthonban előfordult, illetve az iskolai “géptermek” kedvelt darabja volt, ahol a BASIC programnyelv elsajátítása helyett inkább a játékoprogramok futottak.

Forrás: www.commodoreusa.net

7.) 1984-ben a Hasbro felvásárolta a japán Takara gyár Microman és Daiclone szériáit, majd Transformers néven újramárkázta őket, és elindult az első generáció. A többi már történelem... Érdekes, hogy a figurák később keltek életre és kaptak karaktert, például a legendás Marvel képregény-kiadó 80 részes szériája is a gyártást követően született, nem pedig fordítva.

Forrás: http://shaunwong.com/

Folyt. köv.

Most induló sorozatunkban végignézzük, az egyes életkorokban mely játékok segítik leginkább a gyerekek fejlődését. Kezdjük rögtön az elején: mikortól és milyen játékot adjunk a gyereknek az első életév során?

Azt érdemes mindenképp szem előtt tartanunk, hogy a kisbabák számára az első időszak elsősorban a felfedezésről szól. A születés után a világ hirtelen fényesebbé, hangosabbá és tágasabbá válik számukra. Olyan alapvető dolgokkal kell megismerkedniük, mint saját érzékszerveik működése, az elemi mozgásformák, és persze közvetlen környezetük. A látás kezdetben még a tapintás és a hallás mögött kullog, de rövid idő alatt kialakul az arcok felismerésének képessége.

Az első életévben ezért a legegyszerűbb játékok ajánlottak. Nagy kedvenc az utánzós játékok minden formája, amely a társas fejlődés szempontjából fontos. A szülők vagy adott esetben nagyobb gyerekek megfigyelése és viselkedésük elismétlése, a mimika, hangok, tevékenységek, tárgyhasználat utánzása nagyon fontos és élvezetes közös játék is lehet. Az incselkedés, huncutkodás pedig kíséretezés a megszerzett társas készségekkel. (Pl. kukucs-játékok, elbújás, mosolygás az emberekre, arcok vágása.)

A csecsemőkre nagy hatást gyakorolnak a színes tárgyak, amelyek a szem és a tapintás számára is elérhetőek. A két funkció összehangolását lehetővé tevő babák és egyszerű, kellemes tapintású játékok javasoltak. Sokszor a felnőttek tárgyai a legizgalmasabbak: például egy kiskanál, egy ruhadarab vagy egy karkötő is szolgálhat első kedvenc játékul.

A mozgásszerveket fejleszti, ha ezeket a gyerektől néhány centiméterre helyezzük, hogy neki kelljen észrevennie, majd kézzel nyúlva érte, alaposan megvizsgálhassa. Ebben a korban a saját testrészek felfedezése ugyanolyan izgalmas lehet, mint ahogy a mama ujjait vagy akár haját is szívesen fogdossa, kóstolja meg a kisbaba.

Ne feledjük azt sem, hogy a felfedezés egyik legfontosabb része a kóstolás – minden játéknak moshatónak, tisztíthatónak kell lennie, ugyanis ezeket a gyerek szinte mindig meg is rágcsálja. Ugyanezért kerüljük a kisméretű tárgyakat, amelyeket lenyelhet, vagy épp elzárhatják a légutakat próbálkozás közben.

Fél éves korra a látás mellett a mozgás is sokat fejlődik. A kisbaba gyorsan megtanul mászni, erősebb lesz a fogása, így a felfedezések „hatósugara” is sokat tágul. Kialakul a térlátás, és képes lesz kézbe venni játékokat. Összekapcsolódik már fejben a tárgyak mérete, színe és alakja: elérkezik a nagy babák korszaka. Kézbe vételhez alkalmas méretű – de nem lenyelhető – labdával stimulálhatjuk a motoros készséget. Ebben a korban a statikus tárgyak mellett a kiszámíthatóan mozgó játékok is segítenek a tárgyfelismerés elmélyítésében, az ismerős dolgok biztos azonosításában.

Az incselkedés, utánzás mellett fokozatosan a bonyolultabb, funkcionális tárgyak is jó játékszerré válhatnak. Ilyen lehet akár egy süteményes doboz vagy egyéb tároló alkalmatosság is, amelybe más, kisebb tárgyakat belehelyezhet. Hangot adó játékok is képesek lebilincselő hatással lenni a fél évesnél idősebb gyerekekre, különösen, ha a tárgy hangja összefüggésben áll valamilyen mozgással – ezen elv mentén lett tartós világsiker a nyomásra sípoló gumikacsa vagy épp a csörgők is.

A nyolcadik hónap környékétől jön el a mozgatható, például eldobható, összegyűrhető játékszerek ideje. Egy éves kor körül már a funkcionális játékok a leghasznosabbak. Azok, amelyeket fel lehet építeni és le lehet rombolni, meg lehet tölteni és ki lehet üríteni, húzni-vonni lehet. Az építőkockák vagy épp a telepakolásra váró dobozok egyre újabb és fejlettebb játékok eszközéül szolgálhatnak.

Gyerekünk egyre többet ül fel önállóan, majd állni kezd. Ha a játékokat magasabbra helyezzük, például egy stabil szék lapjára, örömmel fogja edzeni a felegyenesedéshez szükséges izmait. Mivel ekkor már képesek megkülönböztetni egyes játékok alkotórészeit, érdemes a babák testtájait felismertetni. A következő nagy korszak nyitányát pedig az a felismerés jelenti, amikor a gyerek felismeri, hogy neki magának és szüleinek ugyanolyan testrészei vannak, mint kedvenc plüssfigurájának. Innentől kezdve ugyanis a játékok és játék-helyzetek már szimbólumokként is működnek – de ez már a következő bejegyzésünk témája.

(VIA: The Right Baby Toys)

A számítógépes és videojátékok látszólag feltartóztathatatlanul terjednek a gyerekek körében, a szülők pedig sokszor tanácstalanok: miből és mennyit engedjenek a gyereknek. Bár a játékoknak lehetnek kedvező hatásai, érdemes megfontolni az alábbiakat.

Fontos, hogy tisztában legyünk a konzolos és számítógépes játékok hatásával, mert világszerte egyre több gyerek kerül a hatásuk alá. Friss amerikai kutatások szerint a 2-17 éves populáció 91%-a játszik rendszeresen. Ez 9 százalékkal nagyobb arány a két évvel korább mértnél. A legnagyobb növekedést (17%) a 2-5 éves korosztályban mérték. Két év alatt 8%-ról 38%-ra nőtt azok aránya, akik a mobiltelefonokon játszanak.

Amennyire fontos a szoftveriparnak a kicsik és a tinik meggyőzése (hiszen az értékesített szoftverek közel fele a fiataloknak készült játékprogram), annyira kétséges, hogy hogyan viszonyuljanak a szülők az egyre elharapódzó jelenséghez.

Az Iowai Állami Egyetemen 1300 gyerek bevonásával végeztek kutatást a témában. Ennek megállapításai szerint komoly figyelemzavart és tanulási problémákat okozhatnak az iskolai munka során e játékok. Az Amerikai Pszichológiai Szövetség (APA) kutatása arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyre többek által, és egyre nagyobb dózisban – fiúknál átlagosan heti 13 óra, lányok esetében 5 óra telik a képernyő előtt játszva – fogyasztott játékokban található erőszakos elemek fokozzák a hajlamot az agresszióra.

Mit tehetnek a szülők? A Scott Steinberg által jegyzett Gyerekek és videojátékok c. könyv szerint a szülőknek egyrészt meg kell ismerniük a játékokat, másrészt a kezükbe kell venniük az irányítást.

Öt praktikus tanács szülőknek:

1. Ismerjük meg a játékok besorolását! A játékok korosztályi besorolása, illetve a további feltüntetett információk (pl. erőszakos jeleneteket tartalmaz-e stb.) eligazítanak abban, hogy a játék alkalmas-e a gyermekünknek. Érdemes komolyan venni a figyelmeztetéseket.

2. Nézzünk körbe az internetes források között! Ellenőrizzük le mit írnak a szaklapok, fórumok a játékokról. Használjuk a hazai tudástárakat is, mint a http://internethotline.hu/ vagy a http://biztonsagosbongeszes.hu/hu/ !

3. Használjuk az informatikai kontroll-eszközöket! Meghatározhatjuk, hogy a gyermek által használt számítógép milyen weboldalakba enged betekintést, mennyi ideig használható egy nap, és milyen célra. Tájékozódjuk a forgalmazónál vásárláskor!

4. Alakítsuk ki az otthoni szabályokat! Határozzuk meg a játékkal tölthető órák számát, tegyük ezt függővé a gyermek egyéb tevékenységeitől (pl. a kertben, udvaron, játszótéren stb.) eltöltött időtől. Legjobb, ha ezt a „házirendet” közösen alakítjuk ki gyermekünkkel. Ezzel a következetességgel későbbi komoly konfliktusoknak vehetjük elejét.

5. Alkalmazzunk szoftveres alkalmazásokat a gyerekek védelmére! Számos applikáció létezik arra, hogy a gyermek az esetleges böngészés során ne ütközzön káros, sértő, szexuális vagy erőszakos tartalomba. Ezeket már a legtöbb böngészőprogramban (pl. Firefox, Chrome) egyszerűen be lehet állítani.

Régóta ismert, hogy az apró elemek összerakására épülő építőjátékok fejlesztik a gyerekek térlátását, térbeli gondolkodását. Az is kiderült, hogy az absztrakt matematikai-mérnöki gondolkodásra is jó hatással van, ha ilyennel játszik a csemeténk – főleg, ha meg is beszéljük az építés mikéntjét.

A Temple University Gyerek és Csecsemő Kutatóintézetének (Temple Infant and Child Laboratory) kutatói az építőkockákkal végzett játék hatásait vizsgálták kísérletükben. Arra jutottak, igen fontos, hogy a gyerek hallja játék közben az olyan térbeli gondolkodást igénylő kifejezéseket, mint „fölötte”, „mögötte” vagy „keresztül”.

- Ha a szülők a térrel kapcsolatos fogalmakat használják, azzal felkeltik a gyermek érdeklődését a térbeli gondolkodás fogalmai, koncepciói iránt – fogalmazott Nora Newcombe, a Kutatóintézet egyik vezetője. – A térrel kapcsolatos szókincs korai elsajátítása kritikus jelentőségű a háromdimenziós gondolkodás és látásmód és érzékenység elsajátításához – tette hozzá.

Ez a fajta gondolkodás – amelyet intelligenciatesztekben is külön feladatokkal szokás vizsgálni – nem csak a matematikai, mérnöki és tudományos jellegű területeken (az ún. STEM-diszciplinákban) lesz hasznos az iskolavégzés során, de olyan mindennapi cselekvéseket is megkönnyíthet, mint egy bútor összeszerelése vagy egy furgon csomagterének optimális megpakolása. A térrel kapcsolatos gondolkodás az elme működésének egyik legfontosabb összetevője. Mint azt bárki megerősíti, aki gyakran téved el új városokban, ez a készségünk erős egyéni különbségeket mutat.

- Bizonyítékot találtunk rá, hogy a térbeli gondolkodás képességét nagyban befolyásolja, hogy a kisgyerek találkozik-e az idevágó nyelvi fogalmak változatosságával. Ezek a szavak ugyanis a környezet megértésének fontos kérdései felé terelik a kicsik gondolkodását – állítja Newcombe, aki a Tér-intelligencia és Tanulás Központ vezető kutatója is egyben a Temple Egyetemen.

A kísérlet során kontrollált játékhelyzeteket alakítottak ki gyerekekkel és szüleikkel. Háromféle szituációt teremtettek. Az elsőben szabadon játszhatott gyerek és szülő, mintha csak otthon ültek volna le építőkockákkal foglalatoskodni. A második helyzetben előre összerakott és összeragasztott építményeket kaptak a résztvevő párosok. A harmadik szituációban pedig egy képes útmutató alapján kellett építeni a kockákból. Azt találták a kutatók, hogy a legtöbb szülő-gyerek párbeszédre a harmadik típusú közös játékban került sor. Ennek során hangzott el a legtöbb kérdés és válasz, amely így a leginkább segítette a gyerekek fejlődését.

- A kutatás eredményei fontos tanulsággal szolgálnak a szülők számára – összegzett Newcombe. – Ne hagyjuk magára a gyereket előre elkészített játékokkal, inkább beszélgessünk vele sokat építés közben, mert ez fejleszti leginkább a térbeli gondolkodást – zárta szavait a kutató.

(Via: ScienceDaily)

A Cincinatti Egyetem friss kutatásából kiderül, hogy egyre többször bízzák a televízió gondjaira gyermekeiket a szülők, míg ők a háztartásban vagy a ház körül adódó feladatokat látják el.

A kutatást az egyetemen frissen végzett Sue Schlembach végezte. A kérdőíves felmérésben, amelyet túlnyomórészt nők válaszoltak meg, négy területet vizsgált meg a kutató.

(1.) A szülők azt hiszik-e, hogy a tévé vagy videó nézés fontos ismeret-átadó tevékenység?

(2.) Fontosnak tartják-e, hogy gyerekükkel együtt nézzenek műsorokat?

(3.) Szabnak-e korlátokat a tévézéshez, például, hogy mely műsorokat és milyen hosszan nézhet a gyerek?

(4.) Alapvetően hogyan viszonyulnak ahhoz, hogy gyermekük a képernyő előtt ragad?

A kutatás eredményei egybevágtak a más tanulmányok által is azonosított szomorú trenddel: a tévé legtöbbször a gyerekek lekötésére szolgál, amíg a szülők házimunkát végeznek. A megkérdezettek 48 százalékának háztartásában akkor is ment a tévé, amikor igazából senki sem nézte azt, a családok több mint felében pedig a közös étkezések alatt is be volt kapcsolva a készülék.

A kutató a Science Daily tudományos hírportál írása szerint úgy nyilatkozott, hogy kutatását az Amerikai Gyermekorvosok Akadémiája (AAP) ajánlása inspirálta. A szakmai szervezet a tévézés minden formáját kerülendőnek minősítette két éves kor alatt. Efölött pedig csak a szülőkkel közös tévézést tartják üdvözlendőnek, amikor a látottakat azonnal meg tudják beszélni a gyerekkel.

Ennek ellnére azt hangsúlyozta, hogy nem célja elítélni senkit. Pusztán fel szeretné hívni a szülők figyelmét néhány fontos tényre. Például arra, hogy az étkezések igen fontos alkalmak a kisgyerekek életében. Ezért ilyenkor személyes interakcióra, párbeszédre kell törekedni velük. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a tévékészülék a legtöbbször a lakás központi helyiségében van elhelyezve. Így, ha olyankor is megy az adás, amikor senki sem nézi kifejezetten, a háttérzaj például hagyományos játékok közben is zavarhatja a gyereket.

(VIA: ScienceDaily)