Sokaknak okoz fejfájást, hogy a boltokban halmokban álló játékok közül hogyan válasszák ki a megfelelőt. Csodálkoznánk, ha nem épp a brit tudósok álltak volna elő a varázsformulával.

Mennyit ér a játék valójában? Melyiket válasszam, a társasat, a kreatívat vagy a mozgalmasat? Hogyan mérjem össze a teljesen különböző karakterű ajándékötleteket.

A cardiffi egyetemen kutató Cliff Arnall (akinek egyéb hibbant kalkulátorokat, például “az év legboldogabb napjának” kiszámítását is köszönhetünk) 5.000 szülőre és gyerekre kiterjedő kutatása után jutott arra a megállapításra, hogy a gyerekek 65%-a haszontalan dolgot kap Karácsonyra, amelyet nem szeret és nem is játszik vele.

A kutató felállított egy kalkulátort, amely segít összemérni a különféle játékok hasznosságát. A formula számításba veszi többek között az egyéni és társas játék lehetőségeket, a fejlesztő funkciókat, a játékkal eltöltött időt, az életciklust és persze az árat. Egy táblás játéknak például kicsi az egyéni játékspektruma, ellenben magas pontértéket kap a társas aktivitás kategóriában, míg egy elektromos plüssállat sem fejleszti annyira a kreativitást, mint egy építőjáték.

Nézzük tehát a teljes formulát:

E= egyedül játszható (5 pontig)
T= társas (5 pontig)
Kr= kreativitás (5 pontig)
Sz= szociális érintkezés és interakció (5 pontig)
H= használhatóság (mozgatható, egész évben használható stb.) (5 pontig)
T= tartósság (5 pontig)
Ó= heti hány órát játszik majd vele (X óra)
Ki= kitartás, azaz hány hónapig játszik majd vele (X hónap)
Ár= angol fontban

E + T + Kr + Sz + H + T + (Ó x Ki) = Játékérték

                  √Ár

Azokat a játékokat részesítsük előnyben, amelyek 40 pont feletti eredményt értek el.

A kalkulátor online formulája angol nyelven itt elérhető, kitölthető: http://toybuyornot.co.uk/.

Hogyan szivárogtak be a technikai vívmányok és a történelmi események a gyerekszobákba? A Forbes Magazin átfogó összeállítása nyomán követjük a játékok fejlődését a XX. században. Korábbi cikkünk után a harmincas éveknél vesszük fel a fonalat.

Az 1929-ben kitört gazdasági válság és a recesszió kemény évei a játékok világát sem hagyták érintetlenül. A pénzügyi nehézségek még javában tartottak, amikor – 1935-ben – piacra dobták a máig töretlen népszerűségű Monolpoly táblás társasjátékot. A bizonyára mindenki által jól ismert társasjáték lényege, hogy a körpályán lépkedve telkeket kell vásárolni, majd azokra ingatlant építeni. Játékostársainktól pénzt kérhetünk, ha az általunk birtokolt mezőkre, ingatlanokra lépnek. A játék szórakoztató formában mutatja be gyerekek számára is érthetően a befektetések, a kockázatvállalás és az egymással alkudozás működését, így érthető, hogy a mai napig világszerte nagy kedvencnek számít  – Magyarországon, a szocializmus idején „Balaton Rt.” néven jelent meg egy mutációja,1986-ban. 

A harmincas évek végén látott napvilágot egy másik igazi bestseller, a máig több mint egymilliárd példányban gazdára találó View-Master háromdimenziós diafilm-nézegető berendezés. Ebben egyszerre két színes képkockát láthatunk, egyet-egyet a két szemünkkel. Mivel a kép-felvételek két, egymástól nagyjából 10 centiméterre elhelyezett lencsével készültek, a kémlelőnyílásokon keresztül meglepően valósághű, 3D hatást keltő élményben lehet részünk. A termék 1939-ben, tehát négy évvel a Kodak első színes filmjei után jelent meg.

Bár kezdettől játéknak szánta tervezője, William Gruber zongorahangoló, felnőttek körében is népszerű lett. Sokan virtuális városnézésre, vagy idegen tájak megismerésére használták – évtizedekkel megelőzve a Google StreetView szolgáltatását –, de még az amerikai hadsereg is vásárolt százezer nézőkét és közel hatmillió hozzá való képsorozatot a katonák jobb kiképzéséhez. A hatvanas évektől kezdve azonban már a gyerekeknek szánt, például mesefilmekből vett képeket ábrázoló tartalom vált meghatározóvá. A játékból a mai napig 25 féle, egymással kompatibilis változat készült, több ezer képsorozatot adtak ki hozzá, összesen másfél milliárd példányban.

A negyvenes évek háborús élményei nyomán a repülőgép-modellezés kapott jelentős lökést. Az apró repülőgépek legyártása a műanyagok térhódítása előtt igencsak körülményes volt – ugyanis balsafából készítették el az egyes alkatrészeket, amelyeket otthon kellett összeszerelni. A műanyag modellek térhódítására ekkor még jó egy évtizedet várni kellett.

Szintén a negyvenes évek szülötte a Scrabble szókirakós társasjáték. 1948-as születése után ritka szép karriert futott be, összesen százmilliónál is több darabot értékesítettek belőle. A játékból még mostanában több millió dobozzal fogy évente. A betűvetést játszva tanító játék minden harmadik amerikai háztartásban megtalálható!

(Via: Forbes)