Ma már nálunk is roskadoznak játékboltok polcai a különféle fejlesztő célú, vagy épp csak a gyermekek felhőtlen szórakozását szem előtt tartó játékotól, legyen szó a bonyolult elektronikai eszközökről, a logikai játékokról, vagy az egyszerű plüssállatokról. Sorozatunkban most azt járjuk körbe, hogy az előző évtizedekben vagy akár évszázadokban mely játékokra kerekedtek ki a gyermekek szemei, mi volt a vágy netovábbja az óvodai vagy iskolai versengés során.

A 80-as évek még nincs olyan messze, mégis, az akkori játékok nagyon távolinak tűnnek, főként, hogy a gyermekek fejlesztését kevéssé tartották szem előtt a tervezők, sokkal inkább az elektronika teremtette új lehetőségekben lubickoltak.

1.) Kezdjük azzal, amely egyetlen gyerekszobából sem hiányozhatott: a Moncsicsi. Minden kornak megvannak a semmire nem használható, ám annál divatosabb darabja - a ‘80-as években ez volt a Moncsicsi.

Forrás: http://retronom.hu

2.) Rubik Ernő bűvökockája ma is a magyar lelemény szimbóluma, sok fejlesztő játék elődje. Bár a feltaláló már a 70-es évek közepén benyújtotta a 20 tekerésből kirakható, ám 3 252 003 274 489 856 000 eltérő állásba széttekerhető kocka szabadalmát, a világkarrierre a 80-as évekig kellett várni. Az Országos Pedagógiai Intézet elutasította a kocka oktatási segédeszközzé minősítését, ennek ellenére 1980-ban minden tizedik magyarnak volt egy a táskájában az évtized közepére pedig milliószám adták el világszerte. Alább egy alig 6 másodperces kirakóbajnok!

3.) Ejtsünk egy szót minden idők legsikeresebb hazai táblás játékáról, a Gazdálkodj okosan!-ról. A Capitaly vagy a Monopoly 1966-ban útjára indult tervgazdasági elődje az egyéni boldogulás rögös útját modelezi a kicsiknek. 1981-ben az új gazdasági mechanizmusnak megfelelően nemcsak új köntöst kapott, de új gazdasági fogalmakat is bevezettek a játékban (emellett az “Italbolt” vagy “Dohánybolt” kártyákat felváltotta a “Dohányzás káros” tábla). A játék 1990-ig több mint egymillió példányban kelt el itthon.

Forrás: blogspot.com

4.) A Pogo labda (Pogo ball) az évtized egyik egyensúlyérzék-fejlesztője volt, kimondottan örökmozgóknak, több változata még ma is fellelhető a boltokban. Mai szemmel viccesek a reklámjai.

5.) Ne feledkezzünk meg az évtized egyik legnagyobb őrületéről, a Csillagok háborújáról. A Star Wars széria szereplőiből készült mozgatható, fröccsönött figurák túlélték a 80-as éveket, az eBay-en ma is fellelhetőek az eredeti darabok, gyűjtők akár csillagászati árat is hajlandóak fizetni értük.

Forrás: eBay

6.) A Commodore 64 a maga kb. 25 millió eladott példányával minden idők legsikeresebb számítógépének számít. Nem igazán volt olyan nyugati háztartás, ahol ne könyörögték volna ki a gyerekek a C64-et, míg itthon is sok-sok otthonban előfordult, illetve az iskolai “géptermek” kedvelt darabja volt, ahol a BASIC programnyelv elsajátítása helyett inkább a játékoprogramok futottak.

Forrás: www.commodoreusa.net

7.) 1984-ben a Hasbro felvásárolta a japán Takara gyár Microman és Daiclone szériáit, majd Transformers néven újramárkázta őket, és elindult az első generáció. A többi már történelem... Érdekes, hogy a figurák később keltek életre és kaptak karaktert, például a legendás Marvel képregény-kiadó 80 részes szériája is a gyártást követően született, nem pedig fordítva.

Forrás: http://shaunwong.com/

Folyt. köv.

Most induló sorozatunkban végignézzük, az egyes életkorokban mely játékok segítik leginkább a gyerekek fejlődését. Kezdjük rögtön az elején: mikortól és milyen játékot adjunk a gyereknek az első életév során?

Azt érdemes mindenképp szem előtt tartanunk, hogy a kisbabák számára az első időszak elsősorban a felfedezésről szól. A születés után a világ hirtelen fényesebbé, hangosabbá és tágasabbá válik számukra. Olyan alapvető dolgokkal kell megismerkedniük, mint saját érzékszerveik működése, az elemi mozgásformák, és persze közvetlen környezetük. A látás kezdetben még a tapintás és a hallás mögött kullog, de rövid idő alatt kialakul az arcok felismerésének képessége.

Az első életévben ezért a legegyszerűbb játékok ajánlottak. Nagy kedvenc az utánzós játékok minden formája, amely a társas fejlődés szempontjából fontos. A szülők vagy adott esetben nagyobb gyerekek megfigyelése és viselkedésük elismétlése, a mimika, hangok, tevékenységek, tárgyhasználat utánzása nagyon fontos és élvezetes közös játék is lehet. Az incselkedés, huncutkodás pedig kíséretezés a megszerzett társas készségekkel. (Pl. kukucs-játékok, elbújás, mosolygás az emberekre, arcok vágása.)

A csecsemőkre nagy hatást gyakorolnak a színes tárgyak, amelyek a szem és a tapintás számára is elérhetőek. A két funkció összehangolását lehetővé tevő babák és egyszerű, kellemes tapintású játékok javasoltak. Sokszor a felnőttek tárgyai a legizgalmasabbak: például egy kiskanál, egy ruhadarab vagy egy karkötő is szolgálhat első kedvenc játékul.

A mozgásszerveket fejleszti, ha ezeket a gyerektől néhány centiméterre helyezzük, hogy neki kelljen észrevennie, majd kézzel nyúlva érte, alaposan megvizsgálhassa. Ebben a korban a saját testrészek felfedezése ugyanolyan izgalmas lehet, mint ahogy a mama ujjait vagy akár haját is szívesen fogdossa, kóstolja meg a kisbaba.

Ne feledjük azt sem, hogy a felfedezés egyik legfontosabb része a kóstolás – minden játéknak moshatónak, tisztíthatónak kell lennie, ugyanis ezeket a gyerek szinte mindig meg is rágcsálja. Ugyanezért kerüljük a kisméretű tárgyakat, amelyeket lenyelhet, vagy épp elzárhatják a légutakat próbálkozás közben.

Fél éves korra a látás mellett a mozgás is sokat fejlődik. A kisbaba gyorsan megtanul mászni, erősebb lesz a fogása, így a felfedezések „hatósugara” is sokat tágul. Kialakul a térlátás, és képes lesz kézbe venni játékokat. Összekapcsolódik már fejben a tárgyak mérete, színe és alakja: elérkezik a nagy babák korszaka. Kézbe vételhez alkalmas méretű – de nem lenyelhető – labdával stimulálhatjuk a motoros készséget. Ebben a korban a statikus tárgyak mellett a kiszámíthatóan mozgó játékok is segítenek a tárgyfelismerés elmélyítésében, az ismerős dolgok biztos azonosításában.

Az incselkedés, utánzás mellett fokozatosan a bonyolultabb, funkcionális tárgyak is jó játékszerré válhatnak. Ilyen lehet akár egy süteményes doboz vagy egyéb tároló alkalmatosság is, amelybe más, kisebb tárgyakat belehelyezhet. Hangot adó játékok is képesek lebilincselő hatással lenni a fél évesnél idősebb gyerekekre, különösen, ha a tárgy hangja összefüggésben áll valamilyen mozgással – ezen elv mentén lett tartós világsiker a nyomásra sípoló gumikacsa vagy épp a csörgők is.

A nyolcadik hónap környékétől jön el a mozgatható, például eldobható, összegyűrhető játékszerek ideje. Egy éves kor körül már a funkcionális játékok a leghasznosabbak. Azok, amelyeket fel lehet építeni és le lehet rombolni, meg lehet tölteni és ki lehet üríteni, húzni-vonni lehet. Az építőkockák vagy épp a telepakolásra váró dobozok egyre újabb és fejlettebb játékok eszközéül szolgálhatnak.

Gyerekünk egyre többet ül fel önállóan, majd állni kezd. Ha a játékokat magasabbra helyezzük, például egy stabil szék lapjára, örömmel fogja edzeni a felegyenesedéshez szükséges izmait. Mivel ekkor már képesek megkülönböztetni egyes játékok alkotórészeit, érdemes a babák testtájait felismertetni. A következő nagy korszak nyitányát pedig az a felismerés jelenti, amikor a gyerek felismeri, hogy neki magának és szüleinek ugyanolyan testrészei vannak, mint kedvenc plüssfigurájának. Innentől kezdve ugyanis a játékok és játék-helyzetek már szimbólumokként is működnek – de ez már a következő bejegyzésünk témája.

(VIA: The Right Baby Toys)