A számítógépes és videojátékok látszólag feltartóztathatatlanul terjednek a gyerekek körében, a szülők pedig sokszor tanácstalanok: miből és mennyit engedjenek a gyereknek. Bár a játékoknak lehetnek kedvező hatásai, érdemes megfontolni az alábbiakat.

Fontos, hogy tisztában legyünk a konzolos és számítógépes játékok hatásával, mert világszerte egyre több gyerek kerül a hatásuk alá. Friss amerikai kutatások szerint a 2-17 éves populáció 91%-a játszik rendszeresen. Ez 9 százalékkal nagyobb arány a két évvel korább mértnél. A legnagyobb növekedést (17%) a 2-5 éves korosztályban mérték. Két év alatt 8%-ról 38%-ra nőtt azok aránya, akik a mobiltelefonokon játszanak.

Amennyire fontos a szoftveriparnak a kicsik és a tinik meggyőzése (hiszen az értékesített szoftverek közel fele a fiataloknak készült játékprogram), annyira kétséges, hogy hogyan viszonyuljanak a szülők az egyre elharapódzó jelenséghez.

Az Iowai Állami Egyetemen 1300 gyerek bevonásával végeztek kutatást a témában. Ennek megállapításai szerint komoly figyelemzavart és tanulási problémákat okozhatnak az iskolai munka során e játékok. Az Amerikai Pszichológiai Szövetség (APA) kutatása arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyre többek által, és egyre nagyobb dózisban – fiúknál átlagosan heti 13 óra, lányok esetében 5 óra telik a képernyő előtt játszva – fogyasztott játékokban található erőszakos elemek fokozzák a hajlamot az agresszióra.

Mit tehetnek a szülők? A Scott Steinberg által jegyzett Gyerekek és videojátékok c. könyv szerint a szülőknek egyrészt meg kell ismerniük a játékokat, másrészt a kezükbe kell venniük az irányítást.

Öt praktikus tanács szülőknek:

1. Ismerjük meg a játékok besorolását! A játékok korosztályi besorolása, illetve a további feltüntetett információk (pl. erőszakos jeleneteket tartalmaz-e stb.) eligazítanak abban, hogy a játék alkalmas-e a gyermekünknek. Érdemes komolyan venni a figyelmeztetéseket.

2. Nézzünk körbe az internetes források között! Ellenőrizzük le mit írnak a szaklapok, fórumok a játékokról. Használjuk a hazai tudástárakat is, mint a http://internethotline.hu/ vagy a http://biztonsagosbongeszes.hu/hu/ !

3. Használjuk az informatikai kontroll-eszközöket! Meghatározhatjuk, hogy a gyermek által használt számítógép milyen weboldalakba enged betekintést, mennyi ideig használható egy nap, és milyen célra. Tájékozódjuk a forgalmazónál vásárláskor!

4. Alakítsuk ki az otthoni szabályokat! Határozzuk meg a játékkal tölthető órák számát, tegyük ezt függővé a gyermek egyéb tevékenységeitől (pl. a kertben, udvaron, játszótéren stb.) eltöltött időtől. Legjobb, ha ezt a „házirendet” közösen alakítjuk ki gyermekünkkel. Ezzel a következetességgel későbbi komoly konfliktusoknak vehetjük elejét.

5. Alkalmazzunk szoftveres alkalmazásokat a gyerekek védelmére! Számos applikáció létezik arra, hogy a gyermek az esetleges böngészés során ne ütközzön káros, sértő, szexuális vagy erőszakos tartalomba. Ezeket már a legtöbb böngészőprogramban (pl. Firefox, Chrome) egyszerűen be lehet állítani.

Régóta ismert, hogy az apró elemek összerakására épülő építőjátékok fejlesztik a gyerekek térlátását, térbeli gondolkodását. Az is kiderült, hogy az absztrakt matematikai-mérnöki gondolkodásra is jó hatással van, ha ilyennel játszik a csemeténk – főleg, ha meg is beszéljük az építés mikéntjét.

A Temple University Gyerek és Csecsemő Kutatóintézetének (Temple Infant and Child Laboratory) kutatói az építőkockákkal végzett játék hatásait vizsgálták kísérletükben. Arra jutottak, igen fontos, hogy a gyerek hallja játék közben az olyan térbeli gondolkodást igénylő kifejezéseket, mint „fölötte”, „mögötte” vagy „keresztül”.

- Ha a szülők a térrel kapcsolatos fogalmakat használják, azzal felkeltik a gyermek érdeklődését a térbeli gondolkodás fogalmai, koncepciói iránt – fogalmazott Nora Newcombe, a Kutatóintézet egyik vezetője. – A térrel kapcsolatos szókincs korai elsajátítása kritikus jelentőségű a háromdimenziós gondolkodás és látásmód és érzékenység elsajátításához – tette hozzá.

Ez a fajta gondolkodás – amelyet intelligenciatesztekben is külön feladatokkal szokás vizsgálni – nem csak a matematikai, mérnöki és tudományos jellegű területeken (az ún. STEM-diszciplinákban) lesz hasznos az iskolavégzés során, de olyan mindennapi cselekvéseket is megkönnyíthet, mint egy bútor összeszerelése vagy egy furgon csomagterének optimális megpakolása. A térrel kapcsolatos gondolkodás az elme működésének egyik legfontosabb összetevője. Mint azt bárki megerősíti, aki gyakran téved el új városokban, ez a készségünk erős egyéni különbségeket mutat.

- Bizonyítékot találtunk rá, hogy a térbeli gondolkodás képességét nagyban befolyásolja, hogy a kisgyerek találkozik-e az idevágó nyelvi fogalmak változatosságával. Ezek a szavak ugyanis a környezet megértésének fontos kérdései felé terelik a kicsik gondolkodását – állítja Newcombe, aki a Tér-intelligencia és Tanulás Központ vezető kutatója is egyben a Temple Egyetemen.

A kísérlet során kontrollált játékhelyzeteket alakítottak ki gyerekekkel és szüleikkel. Háromféle szituációt teremtettek. Az elsőben szabadon játszhatott gyerek és szülő, mintha csak otthon ültek volna le építőkockákkal foglalatoskodni. A második helyzetben előre összerakott és összeragasztott építményeket kaptak a résztvevő párosok. A harmadik szituációban pedig egy képes útmutató alapján kellett építeni a kockákból. Azt találták a kutatók, hogy a legtöbb szülő-gyerek párbeszédre a harmadik típusú közös játékban került sor. Ennek során hangzott el a legtöbb kérdés és válasz, amely így a leginkább segítette a gyerekek fejlődését.

- A kutatás eredményei fontos tanulsággal szolgálnak a szülők számára – összegzett Newcombe. – Ne hagyjuk magára a gyereket előre elkészített játékokkal, inkább beszélgessünk vele sokat építés közben, mert ez fejleszti leginkább a térbeli gondolkodást – zárta szavait a kutató.

(Via: ScienceDaily)